Magyarország fokozatosan, a munkaerőigényhez, illetve -hiányhoz igazodva nyitja meg piacát immár a román és a bolgár munkavállalók előtt is, miután a két ország néhány hét múlva csatlakozik az Európai Unióhoz. Nem utolsósorban erre készülve a szociális és munkaügyi tárcánál listát állítottak össze a befogadó szakmákról. Ezekben folyamatosan nő a felkínált munkahelyek számra, csak éppen nincs kivel betölteni őket. A románok és a bolgárok itt segíthetnek a munkaadóknak, ahogy az ország északi részében - például Győrben és Esztergomban - a Szlovákiából átjárók nélkül lehetne nehezen elképzelni már egy sor cég, illetve egészségügyi intézmény működését. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint egyre több vállalat kínál hosszabb ideje betöltetlen álláshelyet. (Uniós felmérés szerint a cégek mintegy 40-50 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal.) Szakértők becslése szerint a gazdaság egészében 30-35 ezresre tehető a tartós munkaerőhiány. A fővárosban és az agglomerációban működő cégek negyede jelezte, hogy nem talál megfelelő számú és minőségű munkaerőt. Ez versenyhátrányt jelent számukra. Mára állandósult a munkaerőhiány az építőiparban: a vállalkozások folyamatosan keresnek kőműveseket, ács-állványozó szakmunkásokat, jelentős a hiány segédmunkásokból is. A textilipari cégek a szabók és a varrónők mellett gyártósor mellett dolgozókat és gépkezelőket alkalmaznának nagyobb számban. Az élelmiszer-ipari vállalkozások harmincegy olyan munkakört jelöltek meg, ahol munkaerőhiánnyal szembesülnek. Ezek több mint fele hús-, hal- és baromfi-feldolgozó munkás, de nagy a kereslet tartósítóipari munkásokra, zöldség- és gyümölcsfeldolgozókra, valamint pékekre is.