Kedden eldőlhet, csatlakozhat-e hazánk egy év múlva a schengeni övezethez. Ha nem, a belépés 2009 nyaráig is kitolódhat.
Másfél év schengeni csúszás a tét
Az osztrák, a szlovák és a szlovén határ, valamint a hazai repterek forgalmát is érinti az EU belügyminisztereinek kedden várható döntése. Lényege: utat engednek-e annak a portugál javaslatnak, amely szerint a majdani huszonhetek nem várnák meg a schengeni (határőrizeti) információs rendszer most már biztosan késlekedő „intelligens” változatát, a SIS-II-t, hanem a jelenlegire, a SIS-I Pluszra kötnék rá az új tagállamokat. Ezt a lehetőséget korábban technikai okokból nem is mérlegelték, mára a problémának ezt a részét megoldották.
Nem kétséges, hogy a SIS-I Plusz kevesebbet tud, mint a készülő változat, nem lehet például biometrikus adatokat kezelni vele. Az erre való csatlakozással azonban 1. az új tagállamok állampolgárai hamarabb kerülhetnének az EU ellenőrzött belső határai közé, 2. egy-másfél évvel hamarabb megszüntethetnék a határőrizetet, ami kímélné költségvetésüket, 3. az EU bebizonyíthatná, hogy működik az egyik legátfogóbb közösségi politika; a zsákutcába jutott uniós alkotmányszerződés, az euróövezet döcögő gazdasága, valamint az anakronisztikus közös mezőgazdasági politika felől nézve ez sem utolsó szempont.
A schengeni övezet a SIS-II-vel való kiterjesztésének eredeti időpontja 2007 októbere lett volna. Ez technikai okokból – vagyis nem a felkészülő új tagállamok hibájából – egyre későbbre tolódott. Szakemberek már a 2009 nyarán történő csatlakozásról beszélnek az eredeti forgatókönyv szerint. Ha viszont a belügyminiszterek erre rábólintanak, a mostani rendszerrel akár 2007 decemberi belépés is lehetséges lenne – ehhez azonban egyes régi tagállamoknak, legújabban a Benelux-országoknak, fel kellene adniuk az újak adatkezelési megbízhatóságával kapcsolatos fenntartásaikat. A pozitív értelmű döntéshez egyhangú szavazat szükséges. Az EU legújabb tanulmánya szerint éppen Magyarország jár az élen a schengeni felkészülésben. Ez azonban a jelek szerint inkább erkölcsi siker: mire a csatlakozásra tényleg sor kerül, a legutolsók (szlovákok, lengyelek) is pótolhatják a hiányosságokat.
(Brüsszeli tudósítónktól)