Ezekben a hetekben folyik a hazai vadászterületek újabb tíz évre szóló újrafelosztása. Ez nem kevés vitát, ellenségeskedést és indulatot vált ki. Az újrafelosztás azért esedékes, mert jövőre lejár az 1997-ben kezdődött első "vadászati hasznosítási ciklus", amelynek során kijelölték a vadászterületek határait. A ciklus azért 1997-ben kezdődött, mert az egy évvel korábbi vadászati törvény kimondta: a vadászati jog a földtulajdonosokat illeti. Fontos azonban tudni, hogy e jog nem magát a vadászati engedélyt, hanem a vadgazdálkodás jogát jelenti. Vagyis egy vadásznak a vadkilövéshez nem vadászati joggal kell rendelkeznie, hanem fegyvertartási engedéllyel, alkalmassági bizonyítvánnyal és vadászjeggyel. A vadászattal nem foglalkozó földtulajdonosok pedig a vadászati jogukat továbbadhatják társaságoknak, haszonbérlet keretében.

Ma a földtulajdonosok vadászati jogát a területek mintegy 80 százalékán haszonbérlő vadásztársaságok gyakorolják, a vadászterületeken földtulajdonnal rendelkezők többsége nem vadászik. A haszonbérlő társaságok nemcsak haszonbérletet fizetnek, de kötelességük megtéríteni a vadak által a mezőgazdasági területeken okozott károkat is.

A tíz éve kialakított ciklusban ezerkétszáz, átlagosan hétezer hektáros vadászterületet hoztak létre. Ez jövőre megváltozik: 1600 vadászterület lesz, és átlagos területük ötezer hektárra csökkenhet. Tízéves ciklusról van szó, mert ekkora időtartam már elegendő a tervszerű vadgazdálkodásra.

A vadászterületek újrafelosztását az idén be kell fejezni, az érintetteknek legkésőbb az év utolsó napjáig meg kell egyezniük egymással, különben a szakhatóságok kényszerkijelöléssel húzzák meg az új határokat. Sok helyen még nincs megegyezés, mert többen is pályáznak ugyanazokra a területekre. Többfajta érdek feszül egymásnak. Vannak olyan társaságok, amelyek már rendelkeznek vadászati joggal és vadászterülettel, most pedig értékesebb és nagyobb területhez akarnak jutni. Ezzel konfliktusba kerülnek azokkal a társaságokkal, amelyek ugyanarra a területre pályáznak. Vannak olyan társaságok is, amelyek tíz éve nem tudtak vadászati jogot szerezni, s most saját terület kialakítására törekednek, ennek érdekében földtulajdonosokat próbálnak megnyerni. És ellentétesek lehetnek a földtulajdonosok érdekei a társaságokéval is. Ez utóbbiak közül ugyanis sokan csak az elmúlt pár évben jöttek rá, hogy tíz éve igen alacsony, hektáronként mindöszsze pár száz forintos áron kótyavetyélték el értékes vadászati jogukat. A felek nem tömörülnek egységes szekértáborokba, hiszen a vadászó földtulajdonosok érdekei sem egyeznek meg a vadászattal nem foglalkozó tulajdonosokéval. Nehezítik az egyeztetést a tulajdonosi viszonyok: nagyon sok vadászterületnek több száz, sőt több ezer földtulajdonosa van.

Pintér István, az agrártárca főosztályvezetője az újraosztás folyamatáról azt mondta: az érintett földtulajdonosoknak tulajdonosi gyűlést kell összehívniuk, ahol szótöbbséggel kell döntést hozniuk az új határokról, majd a kérelmet el kell juttatniuk a vadászati szakhatósághoz. Ezek a szakhatóságok eddig mintegy ezer kérelmet - az összesen várhatók kétharmadát - bírálták el, s ebből négyszáz esetben már megszületett a határozat az új határokról, hatszáz esetben azonban területi átfedés van az egyes kérelmek között.

A vadgazdálkodók érdekvédelmi testülete, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, Pechtol János azt mondta: a földtulajdonosok közül sokan csak most döbbentek rá, milyen erős jogosítványaik vannak. Megjegyezte: sok vadászterületen állami földek is vannak, s mivel az állam a földtulajdonosok gyűlésein nem képviseltette magát, nem sikerült dönteni új területek kijelöléséről.

A nyíregyházi székhelyű Nyírerdő Zrt. 61 ezer hektár állami erdőt kezel. Ez a terület Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben szétszórtan helyezkedik el, így százszázalékos állami tulajdonú vadászterületek létrehozása nem lehetséges, ezért magántulajdonnal társult területek kialakítása folyik. A társaság célja, hogy megtartsa azon vadászterületek korábbi nagyságát, amelyek állami tulajdonú vagy kezelésű földeken találhatók - nyilatkozta érdeklődésünkre Fekete György, a társaság vezérigazgató-helyettese. A cég lónyai, gúthi, ömbölyi és halápi területein 28 ezer hektáron folytat vadgazdálkodási tevékenységet, ahol az általa kezelt területek részaránya meghaladja az ötven százalékot, így a földtulajdonosi képviselet és az irányítás a Nyírerdő kezében marad.

Orvos Mihály, a Hajdú-Bihar megyei Bagamér polgármestere, a Bocskai vadásztársaság titkára úgy érzi: a földtulajdonosok feje fölött döntenek az új határokról. Azt mondta: a 22 ezer hektáros vadászterületük veszni látszik, mert mások is igényt tartanak rá, de ebbe nem nyugodnak bele, jogorvoslatért folyamodnak. Több vadásztársaság és kevesebb vadász: valószínűleg ez lesz az átalakulás következménye Csongrádban - tudtuk meg Szél Istvántól, a megyei FVM-hivatal osztályvezetőjétől. Csongrádban eddig 45 vadásztársaság volt, jövőre a számuk 60 fölött lesz. A területekben elaprózódás várható.

A soproni TAEG Zrt. tulajdonában lévő erdőterületeken kialakították az új területeket, s már jogerős határozatok is vannak. A térségben szinte ugyanazok és körülbelül ugyanazokon a területeken vadászhatnak.

Szabad préda