Vállalkozó kutatók és a Biopolisz

Sikerül-e Szegednek az eredményes alapkutatók városából a nyereséges csúcstechnológiai ipar városává válnia? - erről szól a Biopolisz-program.

Szegeden hosszú ideje születnek jelentős alapkutatási eredmények az orvosegyetemen, a természettudományi karon, az MTA Szegedi Biológiai Központjában (SZBK). Már a rendszerváltozás előtt is voltak törekvések arra, hogy megpróbálják ezeket Magyarországon piacképes termékké fejleszteni. Sem elegendő tőke, sem elegendő speciális tudás nem volt ahhoz, hogy egy tudományos eredmény helyben végigjárhassa a maga kockázatos útját a piaci sikerig.

Az Európai Unió támogatása, illetve az erre alapozó Új Magyarország fejlesztési terv újabb nekirugaszkodásra ad lehetőséget. Szeged régióközpont és versenyképességi pólus - versenyképességének alapja pedig a biotechnológiához kapcsolódó tudományos műhelyek sokasága. Jó néhány éve Biopolisz-programként emlegetik ezt az elképzelést -, de maguk a szegediek sem mindig tudják, hogy éppen mit értenek alatta. Marketingszakemberek olykor biopoliszként emlegetik magát a várost is, és a Biopolisz nevet használja fejlesztő szervezet, illetve gazdasági társaság is.

A biotechnológia három részterülete tartozik a Biopolisz- program körébe: az első az egészségipari, orvosi biotechnológia, illetve a hozzá tartozó, a tervek szerint kétezer ágyas új regionális szuperklinika, ahová a gyógyszeripari kutatásokat, fejlesztéseket is összpontosítanák. E terv megvalósítása mintegy 60 milliárd forintba kerül, előkészítése gőzerővel folyik a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumának elnöke, Mikó Tivadar vezetésével. A második részterület az ipari, környezetvédelmi biotechnológia - például nagy kiterjedésű ipari szenynyeződések megszüntetése baktériumtenyészetek segítségével, illetve egyéb környezetszennyező anyagok - például a hígtrágya energetikai célú hasznosítása biogáztermelés révén. Ezen a területen Kovács Kornél professzor kezdeményezései vannak a leginkább előrehaladott állapotban. A dél-alföldi régió mezőgazdasági adottságaira és hagyományaira épül az agrár-biotechnológia - ez különösen érzékeny terület, mivel nagy viták vannak a génmódosított növények hazai engedélyezéséről. A szegedi kutatók meggyőződése szerint a térségben a bioenergia-termelés (biodízel-, bioetanol-előállítás), amelyhez nagy reményeket fűznek, genetikailag módosított fajták révén gazdaságosabb lehet.

Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója szerint már látszanak az eredményei a 2003 végén létrehozott Biopolisz Kft. tevékenységének. Az ugyanis Magyarországon hagyományok nélküli tevékenység, hogyan menedzseljék a tudományos eredményeket. El kell tudni dönteni, hogy milyen alapkutatási eredményben milyen felhasználási lehetőségek rejlenek. Meg kell tenni a szükséges iparjogvédelmi lépéseket. Úgynevezett spin off cégeket kell szervezni a kutatók részvételével, állami tőkét, illetve kockázatitőke-társaságoktól támogatást szerezni a fejlesztésekre.

A főigazgató szerint a 2004- 2006 közötti eredmények ígéretesek. A Biopolisz Kft. 26 magyar szabadalmat kezel, és 13 nemzetközi szabadalmi bejelentést tett. Az elmúlt három évben 11 spin off cég alakult a szegedi kutatóhelyeken - egy nyugati egyetemen évente átlag öt ilyet alapítanak. Itthon meg kell küzdeni a kutatók régimódi szemléletével is, amelytől a legutóbbi időkig idegen volt az üzleti világ. Vannak, akik már felfedezték magukban a menedzseri vénát - Puskás Lászlónak például két spin off cége is működik.

A gyors fejlődés legnagyobb akadálya, hogy nincs inkubátorház. A megalakult kis cégek egyelőre az egyetem, illetve az SZBK helyiségeit, műszereit, infrastruktúráját használják. Hosszabb távon azonban ezt külön kell választani, és egy közeli, de szervezetileg mégis elkülönülő helyen biztosítani a lehetőséget számukra a továbbfejlődéshez. Kidolgoztak egy tervet, amely az SZBK jelenlegi sportpályáján építene fel egy ötemeletes épületet Genomikai Innovációs Központ néven - mihamarabb meg kellene építeni. Bár a Duna-Tisza Regionális Befektető Részvénytársaság a költségek felét vállalja, azonban pályázati forrást nem sikerült szerezni, a kockázatitőke-alapok pedig nem a házat, hanem a programokat támogatják. Ahhoz, hogy továbblépjenek, 400 millió forintra lenne szükség. Dudits szerint pillanatnyilag állami támogatással lehetne felgyorsítani a folyamatot, mivel sem az egyetemnek, sem az SZBK-nak nincs erre pénze.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.