A legsokatígérőbb nyom egy dátum, amit a kőtáblába véstek. Ebből kiderül, hogy feltehetően Ahuizotl király (1486-1502), a spanyol hódítók által legyőzött II. Montezuma király apja nyugszik a sírban. "Úgy véljük, a kőtömbbel a király nyughelyét fedték le, s ha ez bebizonyosodik, elmondhatjuk, hogy szenzációs felfedezést tettünk" - nyilatkozta Eduardo Matos ásatásvezető régész.

A majd 4 méter széles, 3,5 méter hosszú, 12,4 tonna tömegű, néhány nagyobb darabra tört, de rendkívül jó állapotban megmaradt kőlapot az aztékok legszentebb helye, a Templo Mayor nyugati oldalán fedezték fel több méter vastag törmelékhalom alatt. A Templo Mayor-templomban az aztékok embereket is áldoztak isteneiknek. A kőtábla azon a helyen került elő, ahol a kutatók feltételezése szerint az aztékok elhamvasztották királyaik tetemét, és a hamvakat - urnába helyezve - eltemették.

A kőtáblába Tlaltecuhtlinak, az alvilág istennőjének képét vésték, akit az aztékok hite szerint a kígyóistenek kettétéptek. Darabjaiból keletkezett az ég és a föld, de Tlaltecuhtli így is életben maradt, és embervérrel táplálkozott. Olyan rettenetes és félelmetes istennő volt, hogy az aztékok azokat a kőlapokat, amelyekre kultikus okokból a képmását vésték, a vésett oldallal lefelé fordítva helyezték a földre. Az aztékok úgy képzelték, hogy az istennő elnyeli a halottakat, majd új életre keltve újból világra hozza őket.

A most megtalált kőtömbön, amely egyébként - egyedülálló módon, hiszen most először találták így - vésett oldalával felfelé nézett, a kócos hajú istennő vicsorgó arcából kilógó nyelve jelképezi, hogy Tlaltecuhtli embervért kíván. Az istennőt csontok és koponyák veszik körül. Jobb lábfeje karmaiban egy nyúl vergődik, körülötte tíz bevésett pötty jelzi, hogy a kőtömb "10 Nyúl", vagyis az azték naptár szerint 1502-ben készült. 1502 a nyolcadik azték uralkodó, Ahuizotl halálának az éve.

Ugyanakkor a lelőhely azt is elárulja, miért nem találtak meg eddig egyetlen azték uralkodói sírt sem: Ahuizotl nyughelyét - már ha tényleg ezt fedezték fel a kutatók - az aztékok lekövezték. Nem sokkal később a spanyol hódítók elpusztították az azték civilizációt, városaikat elfoglalták, mindent leromboltak, és a romokon - az építőanyagot felhasználva - új várost építettek, ezzel teljesen elfedve az azték világot. A most felfedezett kőtábla felett is spanyol házak álltak. Az utolsókat az 1993-as földrengés rombolta le. A régészeknek ekkor nyílt először lehetőségük arra, hogy a területet átvizsgálják.

A harcias és mélyen istenfélő azték nép a mai Mexikó területén a XIV. században alapította első fővárosát, Tenochtitlant. Hatalmas piramisokat emeltek, amelyek közül néhány a mai napig épségben áll. Birodalmukat a XVI. században a spanyol konkvisztádorok rombolták le.

Tlaltecuhtli embervért kíván