Románia: az Európai Parlament még aggódik

EU-bõvítés Románia

Bár Bukarest januárban csatlakozik, az EU aggodalmai nem oszlottak el az utolsó országjelentés kapcsán. A magyarok kedélyét a kolozsvári névtáblaügy is borzolja.

Brüsszel

A kulturális önrendelkezés támogatását, a magyar oktatás megfelelő finanszírozását és az egykor elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását is elvárja az Európai Parlament Romániától. Bukarestnek a környezetvédelemben, a romák helyzetének javításában, a korrupció elleni harcban és a mezőgazdasági támogatásokat kifizető intézményrendszer kiépítésében is lépéseket kell tennie. Mindezt Pierre Moscovici francia szocialista EP-képviselő jelentése tartalmazza, amelyet nagy többséggel fogadott el a brüsszeli plénum. Ez az utolsó ilyen értékelés.

- Miközben látszólag minden rendben van, a valóságban a kisebbségi közösség igényei, mint például az autonómia, tabutémának minősülnek - hangoztatta a vitában Gál Kinga (Fidesz). Szerinte a magyarok lakta régiók nem tudnak egyenlő eséllyel hozzáférni az uniós alapokhoz. - A multikulturalitás pedig a felsőoktatásban ma azt jelenti, hogy a háromnyelvű kolozsvári egyetemen a Dohányozni tilos magyar feliratot elhelyező oktatókat kirúgják - mondta a képviselőnő.

Ugyanezt a problémát vetette fel Harangozó Gábor (MSZP) is, azzal: eközben Leonard Orban, a leendő román EU-biztos országa többnyelvűségéről beszél. Dobolyi Alexandra (MSZP) emlékeztetett, hogy a kisebbségi törvény már majdnem két éve függőben van, és sürgette annak elfogadását.

- Az EP-határozat felhív az uniós környezetvédelmi szabályozás szigorú alkalmazására is, különös tekintettel a komoly környezeti kihatásokkal járó bányászati projektek esetében - fogalmazott Szent-Iványi István (SZDSZ). De Blasio Antonio fideszes képviselő az EU számvevőszékének jelentésére hivatkozva kijelentette: a források gyenge felhasználása miatt kidobott pénz volt a Románia rendelkezésére álló PHARE-keretből kiutalt 806 millió euró nagy része.

Románia januári EU-csatlakozása után sokan az unió leendő, bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségétől várják a kisebbségek helyzetének figyelemmel kísérését. Az EP történetesen éppen tegnap fogadta el az erről szóló két jelentést, amelyet Gál Kinga, illetve Kósáné Kovács Magda (MSZP) jegyzett.

Feszült a viszony a magyar EP-képviselők között

A háztartási költségvetést sem vétettem el soha, s miniszterként és MSZP-tisztségviselőként is az a hír járt rólam, hogy fogamhoz verem a garast. Talán ennek köszönhetem a mostani megbízatásomat - mondta lapunknak Kósáné Kovács Magda, akit nagy szótöbbséggel kincstárnokká választott az EP szocialista frakciója, és 2009-ig megerősítette elnökségi tagságában. A frakcióban egyébként két tisztségviselőt választanak meg külön szavazáson: az elnököt és a gazdasági-pénzügyi felelőst, aki csak az elnöknek tartozik elszámolással.A kincstárnok dolga, hogy első változatban a frakció vezető testülete elé terjessze a soron lévő politikai célokat és az ezek megvalósítását szolgáló pénzügyi kereteket. A jövő év két legfontosabb feladata az esélyegyenlőség elősegítése, illetve az európai alkotmány kilendítése a holtpontról. A képviselő asszony reagált a Fidesz EP-képviselőinek azon döntésére is, hogy nem vesznek részt a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett találkozón. Szerinte ezzel öngólt lőtt a testület, hiszen a miniszterelnök az EU-csúcs előtt szerette volna kikérni a véleményüket, és nem utólag tájékoztatni az ott történtekről. Nem titkolta azt sem, hogy a Fidesz politikája, az itthoni viták európai fórumokra történő citálása feszültté tette a 24 magyar képviselő együttműködését is. (S. A.)

Közös román-bolgár emlékbélyegek készültek a két ország január 1-jén esedékes EU-csatlakozásának alkalmából

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.