A „Tudománykommunikáció – kívül az elefántcsonttornyon és túl a tudományos újságíráson” címmel megrendezett nemzetközi konferencián több mint száz tudománykommunikációs szakértő, tudománypolitikus, újságíró, egyetemi oktató és egyetemista vett részt, köztük az európai tudománykommunikáció gyakorlati szakemberei és elméleti kutatói is.
Tudománykommunikáció felső fokon
A konferencia első napján, november 26-án Sepsi Enikő, a Mindentudás Egyeteme nemzetközi menedzsere köszöntötte a megjelenteket az MTA székházában egy kétórás találkozó keretében, melynek során az érdeklődők a Mindentudás Egyeteme előadóival, a konferencia résztvevőivel, illetve a Kutató Diákok Országos Szövetségének tagjaival beszélgethettek. Sepsi Enikő köszöntőjében kiemelte: a Mindentudás Egyeteme arra törekszik, hogy különböző programjaival segítséget nyújtson a fiatal tehetségeknek: felkeltse érdeklődésüket a tudományos kutatás iránt, és megteremtse szakmai fejlődésük feltételeit. A találkozó során középiskolás és egyetemista diákok tartották meg előadásaikat a tudománykommunikációt érintő témákban.
A második napot Fábri György, az MTA kommunikációs igazgatója, a konferencia szervezője nyitotta meg. Fábri előadásában hangsúlyozta, a tudósok egyre nagyobb arányban veszenk részt a társadalommal való párbeszédben, például az aktív akadémiusok több mint harmada előadója volt a Mindentudás Egyetemének. Felmérések szerint a tudomány elismertsége igen magas, a legnagyobb bizalom a magyar közintézmények közül az MTA-t övezi. A Mindentudás Egyeteme kapcsán elmondta, hogy az ismert és népszerű program egyre több hallgatót, nézőt képes megszólítani, ezt támasztja alá, hogy ez a második legnézettebb hazai televíziós ismeretterjesztő műsor. Fábri Györgyön kívül számos további előadó is referenciaként említette a Mindentudás Egyeteme programjait.
Steven Miller, a University College London egyetemi tanára és tanszékvezetője előadásában kiemelte, hogy a média törvényeit a tudósok sem hagyhatják figyelmen kívül, ha meg szeretnék nyerni a nézők, hallgatók figyelmét. Miller utalt arra, hogy rendkívül fontos a 10-14 évesek megszólítása, de Nagy-Britanniában ennek a korosztálynak az elérése bizonyult a legnehezebb feladatnak.
„Kommunikációs rés van a média és a tudomány művelői között, holott a szoros kapcsolat mindkét félnek érdeke” – hangsúlyozta előadásában Torda Júlia, az Inforádió munkatársa. A rádiós szerkesztő utalt arra, hogy a média tolmács szerepet tölt be a lakosság és a tudósok között, így igénye az egyszerűség és a közérthetőség a nagyközönség kiszolgálása érdekében, fogyasztható formába kell tehát önteni a tudományos eredményeket. Baló György, az MTV főszerkesztője szerint a tudományt kommunikálni kell tudni, vagyis a tudósnak nem szabad szégyelnie a nyilvános szerepléseket, a bonyolult témák közérthető átadását, a médiában dolgozó szerkesztőknek, riportereknek pedig meg kell tanulniuk kérdezni, utánajárni a bonyolult témáknak.
A konferenciát lezáró workshop során Sepsi Enikő meghatározta a Mindentudás Egyeteme helyét az egyéb európai tudásközvetítő programok sorában, elmondása szerint a külföldi kezdeményezésekkel összehasonlításban a Mindentudás Egyeteme sikerében fontos szerepet játszott a specifikusan kombinált médiamix. A workshopot követően a rendezvény résztvevői átmentek a Jövő Házába, a Mindentudás Egyeteme élőszerű előadásainak állandó forgatási helyszínére, ahol betekintést nyerhettek a program kulisszatitkaiba.
Részletes információk és az előadásokok szövege a www.mindentudas.hu oldalon érhető el.