Tudománykommunikáció felső fokon

A „Tudománykommunikáció – kívül az elefántcsonttornyon és túl a tudományos újságíráson” címmel megrendezett nemzetközi konferencián több mint száz tudománykommunikációs szakértő, tudománypolitikus, újságíró, egyetemi oktató és egyetemista vett részt, köztük az európai tudománykommunikáció gyakorlati szakemberei és elméleti kutatói is.

A konferencia első napján, november 26-án Sepsi Enikő, a Mindentudás Egyeteme nemzetközi menedzsere köszöntötte a megjelenteket az MTA székházában egy kétórás találkozó keretében, melynek során az érdeklődők a Mindentudás Egyeteme előadóival, a konferencia résztvevőivel, illetve a Kutató Diákok Országos Szövetségének tagjaival beszélgethettek. Sepsi Enikő köszöntőjében kiemelte: a Mindentudás Egyeteme arra törekszik, hogy különböző programjaival segítséget nyújtson a fiatal tehetségeknek: felkeltse érdeklődésüket a tudományos kutatás iránt, és megteremtse szakmai fejlődésük feltételeit. A találkozó során középiskolás és egyetemista diákok tartották meg előadásaikat a tudománykommunikációt érintő témákban.

A második napot Fábri György, az MTA kommunikációs igazgatója, a konferencia szervezője nyitotta meg. Fábri előadásában hangsúlyozta, a tudósok egyre nagyobb arányban veszenk részt a társadalommal való párbeszédben, például az aktív akadémiusok több mint harmada előadója volt a Mindentudás Egyetemének. Felmérések szerint a tudomány elismertsége igen magas, a legnagyobb bizalom a magyar közintézmények közül az MTA-t övezi. A Mindentudás Egyeteme kapcsán elmondta, hogy az ismert és népszerű program egyre több hallgatót, nézőt képes megszólítani, ezt támasztja alá, hogy ez a második legnézettebb hazai televíziós ismeretterjesztő műsor. Fábri Györgyön kívül számos további előadó is referenciaként említette a Mindentudás Egyeteme programjait.

Steven Miller, a University College London egyetemi tanára és tanszékvezetője előadásában kiemelte, hogy a média törvényeit a tudósok sem hagyhatják figyelmen kívül, ha meg szeretnék nyerni a nézők, hallgatók figyelmét. Miller utalt arra, hogy rendkívül fontos a 10-14 évesek megszólítása, de Nagy-Britanniában ennek a korosztálynak az elérése bizonyult a legnehezebb feladatnak.

„Kommunikációs rés van a média és a tudomány művelői között, holott a szoros kapcsolat mindkét félnek érdeke” – hangsúlyozta előadásában Torda Júlia, az Inforádió munkatársa. A rádiós szerkesztő utalt arra, hogy a média tolmács szerepet tölt be a lakosság és a tudósok között, így igénye az egyszerűség és a közérthetőség a nagyközönség kiszolgálása érdekében, fogyasztható formába kell tehát önteni a tudományos eredményeket.  Baló György, az MTV főszerkesztője szerint a tudományt kommunikálni kell tudni, vagyis a tudósnak nem szabad szégyelnie a nyilvános szerepléseket, a bonyolult témák közérthető átadását, a médiában dolgozó szerkesztőknek, riportereknek pedig meg kell tanulniuk kérdezni, utánajárni a bonyolult témáknak.

A konferenciát lezáró workshop során Sepsi Enikő meghatározta a Mindentudás Egyeteme helyét az egyéb európai tudásközvetítő programok sorában, elmondása szerint a külföldi kezdeményezésekkel összehasonlításban a Mindentudás Egyeteme sikerében fontos szerepet játszott a specifikusan kombinált médiamix. A workshopot követően a rendezvény résztvevői átmentek a Jövő Házába, a Mindentudás Egyeteme élőszerű előadásainak állandó forgatási helyszínére, ahol betekintést nyerhettek a program kulisszatitkaiba.

Részletes információk és az előadásokok szövege a www.mindentudas.hu oldalon érhető el.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.