Velence új csatornái
A fővárostól alig 50, Székesfehérvártól 15 kilométernyire lévő Velencei-tó az ország egyik kiemelt üdülőövezete, amelynek kommunális terhelése az elmúlt 15 év alatt folyamatosan nőtt. A déli part településein új lakónegyedek épültek, az északi hegyoldalakon egyre sűrűbben sorakoznak a nyaralók, a szennyvízkezelés infrastruktúrája viszont nem tartott lépést a fejlődéssel (olyannyira, hogy az északi oldalon a legutóbbi időkig nem volt csatornázás). A tarthatatlan állapoton a térség önkormányzatai önerejükből nem tudtak változtatni, egy sikeres KIOP-pályázat révén azonban karnyújtásnyi közelségbe került a megoldás.
- Közel vagyunk a befejezéshez, 2007. február 15-ig át kell adni műszakilag a teljes beruházást - közölte lapunkkal Hullay Gyula, a velencei-tavi KIOP-projektiroda vezetője. Mint elmondta, a terveknek megfelelően zajlik a hálózatok műszaki átadása, az agárdi szennyvíztelepen pedig már tart a próbaüzem.
Valószínűleg ez az a beruházás, aminek az indokoltságát senki nem vonja kétségbe: a Velencei-tó a védendő felszíni vizek listáján is az élmezőnybe tartozik, a természeti értékek (a nemzeti parki területhez tartozó nádas, illetve a dinnyési fertő) és a tópart népszerű fürdőhelyei pedig még különlegesebb kezelést indokolnak. A probléma nagyságát jelzi, hogy a KIOP-projektben mintegy 5500 háztartás csatornahálózatra kötése szerepel. Összesen 8 települést, illetve településrészt (Gárdony, Dinnyés, Velencefürdő, Velence-Bencehegy, Sukoró, Nadap, Pázmánd, Pettend) érint a beruházás, ezek nagy részén a munkálatok megkezdése előtt csak egyedi szennyvízkezelési megoldások (elsősorban emésztőgödrök) léteztek. Ekkora hálózatbővüléshez természetesen az elvezetett szennyvíz megtisztítása terén is szükség van fejlesztésekre: az agárdi szennyvíztisztító feldolgozási kapacitását napi 6700 köbméterről 12 400 m3/napra, azaz majdnem a duplájára bővítették. A már említett 5500 bekötésből eddig 2200 valósult meg, ami időarányosan kifejezetten jónak számít (tekintve hogy csak a közelmúltban kezdődtek meg a bekötések). - A kezdeti lendület biztató, igaz, ebben a kedvező időjárásnak is szerepe volt, ilyenkor fizikailag is könnyebb a munka és pszichésen is könnyebben rászánják magukat az emberek a rákötéssel járó felfordulásra - fogalmazott Hullay Gyula.
A projektbe bekapcsolódott települések 90 százalék feletti rákötési arányt vállaltak, aminek az elérése hazai viszonyok között komoly kihívásnak számít. Korábban a tó környéki csatornázott területeken 60 százalék körül mozgott ez az arány.
Hullay Gyula szavai szerint a beruházás mindenben az előzetes tervek és ütemezés szerint halad, és ugyanez igaz a kifizetésekre is. Maga a beruházás 5,67 milliárd forintba kerül, ebből 5,05 milliárd a támogatás (70 százalék az EU-tól, 25 százalék a költségvetésből érkezik, 5 százaléknyi önrészt a települések biztosítanak). A támogatásból eddig 4,3 milliárd forint érkezett be, ami pontosan megfelel a munkálatok készültségi fokának.
A projekt kulcseleme a tájékoztatás - mivel itt a siker nem csak a beruházás véghezvitelén múlik, hanem a lakosság együttműködésén is, ennek a részfeladatnak szokatlanul nagy jelentősége van. A kommunikációért egy háromtagú konzorcium felel, amelynek tagjai főként a helyi sajtó bevonásával, illetve lakossági fórumok és nyílt napok segítségével terjesztik a beruházásra vonatkozó információkat. A tudnivalók - folyamatosan frissítve, a munkavégzés képeivel kiegészítve - mindig elérhetőek a projekt honlapján (www.velencei-kiop.hu), aki pedig azonnali személyes tájékoztatásra vágyik, bármikor felhívhatja a projektiroda kékszámát. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a sokcsatornás kommunikáció működik, a lakosság tudja, hogy a beruházással - az ingatlanok felértékelődése, a tó vízminőségének megóvása nyomán - az egész térség jól jár.
