A Bakonyban megforgatják a szelet
A szápári szélerőműpark a Bakony közepén található. A telepítés helyének kiválasztásánál olyan területet kerestek, amely a jó szélviszonyok mellett a környezetvédelmi, tájvédelmi szempontoknak is megfelel. Ilyen hely Szápár. A tavaly augusztus végén átadott két megawattos Vestas szélkerék volt az első nagy teljesítményű szélerőmű Magyarországon. A fejlesztést 120 millióval támogatta az első Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében energetikai korszerűsítésre kiírt pályázat. A szélerőműpark építése időközben folytatódott - tájékoztatta lapunkat Csákány Miklós, a beruházó Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. vezetője -, s így készült el a közeli Csetény község mellett a múlt héten átadott két újabb szélerőmű.
A csetényiek is két megawattos, 90 méteres rotorátmérőjű berendezések. A különbség csak annyi, hogy a szápári toronyagy magassága 80 méter, a csetényi esetében ez az érték 105 méter. A szárazföldi szélviszonyokra az egyik legalkalmasabb turbinatípus szélkerék lapátjainak hossza 44 méter, anyaguk üvegszállal erősített epoxi és szénszál. Az erőművek bekapcsolásához legalább 3,5 m/s szélsebességre van szükség, s akár 25 m/s-ig működhet, azaz termelhet áramot. A szélerőművek üzemeltetéséhez nincs szükség külön személyzetre, mivel a gépekről a jelentések a Vestas cég távfelügyeleti rendszerébe mennek, és ha meghibásodást észlelnek, kiküldik a helyszínre a karbantartókat.
A szélerőművek 2031. december 31-ig kaptak működési engedélyt, az élettartam alapos rekonstrukcióval meghosszabbítható. Egy-egy szélerőmű évenként 4378 MWh-nyi energiát továbbíthat a hálózat felé. Bár ez az energiamennyiség elenyésző a magyar energiapiacon, mégis, a két szélerőmű működésének köszönhetően összesen közel 31 ezer tonnával csökken évente a szén-dioxid-kibocsátás.
A beruházó 2003-ban vette fel a kapcsolatot a helyi önkormányzattal. 2004-ben elkészültek az engedélyezési tervdokumentációk, 2006 elején megkapták az építési engedélyeket és megkezdődött a beruházás előkészítése. A háromhetes alapozás után a dán cég két nap alatt felállította a tornyokat. Így kerülhetett sor 2006 októberében mindkét szélerőmű üzembe helyezésére.
A két most átadott szélerőmű mintegy másfél milliárd forintba került. (A Csetény 1 szélerőmű is kapott KIOP-pályázaton támogatást, melynek összege 119867600 forint uniós és hazai központi költségvetési forrásból.) A támogatásoknak köszönhetően lehetővé vált, hogy a beruházás 2007-ben a negyedik szélerőmű megépítésével befejeződjék.
Az Európai Unió és Magyarország egyaránt célul tűzte ki a megújuló energiafelhasználás növelését, az energiaimport csökkentését. Ennek részeként 2010-re az Európai Unióban 12 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát. Magyarország 2010-ig 3,6 százalékra növeli a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelését. A szélenergia hasznosítása környezeti szempontból kiemelkedően fontos, mivel a szélturbinák gyakorlatilag nem állítanak elő üvegházgázokat és káros anyagokat, továbbá kiváltják a szilárd és cseppfolyós fűtőanyagok alkalmazását. Magyarországon szélerőművek telepítésére a Kisalföld és a Bakony egyes térségei a legalkalmasabbak. Ebben az évben 8 darab Vestas típusú szélerőmű épült Magyarországon, illetve jelenleg 27 szélerőmű felállítását készítik elő.
