A kamatadó bevezetésétől kevesen vártak olyan drámai változást a bankok megtakarítási piacán, mint amit az idei augusztus hozott. Az új elvonás bejelentése és bevezetése között eltelt rövid időszak is erősítette azt a várakozást, hogy az utolsó nyári hónap alatt a betétesek töredéke mozdul majd meg, és menti át pénzét olyan megtakarítási formába, amellyel hosszú időre mentesülhet a közteher megfizetése alól.

Nem így lett. A nyár a prognosztizáltnál komolyabb átrendeződést hozott. A folyamatot erősítette, hogy a forint árfolyamának ingadozása, a piaci bizonytalanság kezdte megingatni az egy évtizede erősödő bizalmat a hazai devizában. A végeredmény a forintbetétek visszaesése, részben az euróban jegyzett megtakarítások, de főként a befektetési alapok javára. A lakossági forintbetétek szeptemberre az év elejéhez mérten csaknem öt százalékkal zsugorodtak, míg a devizabetétek több mint 21 százalékkal bővültek. (A vállalkozói devizabetét-állomány növekedése ennél is jelentősebb, majd 50 százalékos volt.)

A megtakarítási piacon bekövetkezett fordulat azonban leginkább a befektetési alapok teljesítményében mérhető. A kötvényalapok kivételével - amelyek vagyona majd ötven százalékkal csökkent - a befektetési alapok által kezelt vagyon kimagasló gyarapodást mutatott az év első kilenc hónapjában: a legbiztonságosabbnak tartott, rövid futamidejű kincstárjegyeket vásárló pénzpiaci alapok vagyona harmadával bővült, ezen belül az euróban jegyzettek 11-szer több pénzt kezeltek szeptember végén, mint az év elején. A részvénybe és kötvénybe is fektető vegyes alapok értéke csaknem megháromszorozódott, de a részvényalapoké is közel 80 százalékkal emelkedett. A garantált alapok vagyona a duplájára, a speciális, egyik kategóriába sem sorolható, jellemzően új alapcsaládok értéke tízszeresére ugrott kilenc hónap alatt.

A befektetési alapok sikerét magyarázza, hogy ezek futamideje előre nem meghatározott. Így a szeptember előtt oda befektetett pénz mindaddig kamatmentesen gyarapszik, amíg tulajdonosa azt fel nem használja. Ami meglepő az ügyfelek választásában: a kamatadó, és a forint körüli bizonytalanság miatt megindult átrendeződés fő nyertesei nem a klasszikus, régóta működő alapcsaládok lettek, hanem az újonnan kidolgozott, bonyolult egyedi konstrukciók. A vegyes, betéttel összekapcsolt, illetve a hozam-, tőkegarantált vagy indexkövető alapok. A termékfejlesztés így nem várt sikert hozott az erre koncentráló hitelintézeteknek, míg az újításokkal kiváró bankok jelentős forrásokat vesztettek el. Az év megtakarítási terméke versengésben dobogóra került pénzintézetek is élenjártak a kamatadó elleni konstrukciók kimunkálásában: a HVB például a Hozamhajrá alapjával kaszált, a CIB pedig a Kamatkirály névre hallgató konstrukciójával. A CIB többéves lekötésű betéti konstrukciót is kínált az "adókerülő" befektetőknek.

A kamatadó bevezetése óta a forintbefektetések vonzereje lassan ismét erősödik, köszönhetően a hazai fizetőeszköz felértékelődésének, illetve a növekvő kamatszintnek, amely a betéti kamatok emelkedését hozta, egyre vonzóbbá téve a spórolást az ügyfelek számára. A megtakarításokért felerősödő versenyt jelzi, hogy a lekötött betéti kamatok a nagyobb bankoknál esetenként a jegybanki kamatemelés mértékét is túlszárnyalva nőttek. A kamatadó így nem várt hasznot is hozott a banki ügyfeleknek: a hitelezésben 2001 óta egyre növekvő verseny mellett végre komoly harc kezd kibontakozni az ügyfelek pénzéért is, apasztva a bankok hasznát, ám növelve a háztartások pénzügyi befektetéseinek nyereségét. Ez az új trend a remények szerint segítheti azt a fordulatot, amelyre pénzügyi szakemberek régóta várnak, ám máig nem következett be: a lehetőségein túl, hitelből költekező lakosság így talán kedvet kap ahhoz, hogy többet tegyen félre, ami az ország pénzügyi egyensúlya, és a háztartások jövőbeni anyagi biztonsága miatt egyaránt fontos lenne. Különösen a költségvetési megszorítások idején.

1. CIB Bank

2. HVB Bank Hungary

3. Raiffeisen Bank

Ügyféltájékoztatás egy CIB-fiókban