A Vatan című nagypéldányszámú lap szerint az egyházfő az egész világot meglepte azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan kormányfővel tárgyalva támogatásáról biztosította a muzulmán Törökország uniós csatlakozását, hiszen pápává választása előtt még ellenezte azt.

"A legistenibb támogatás: Törökország helye az EU-ban van" címmel közölt cikket a liberális Radikal napilap, de gúnyolódik azon, hogy e támogatást hatását lerontja a ciprusi kérdés, nevezetesen az, hogy Törökország továbbra sem akarja lehetővé tenni az EU-tag Ciprus hajói számára, hogy kikössenek Törökországban. A lap mindazonáltal megkérdőjelezi, hogy az egyházfő valóban ezt mondta-e a miniszterelnöknek, Erdogan nem eltúlozva számolt-e be tárgyalásuk tartalmáról. "Kételkedem a pápa őszinteségében" - szögezte le a Radikal egyik szerkesztője.

Egy másik liberális napilap, a Milliyet azt írta: úgy tűnik, a pápa véleménye megváltozott abban a tekintetben, hogy Törökország "az európai értékekhez tartozik-e". "Reméljük, hogy pápasága alatt végig megmarad ennél az álláspontnál, ezzel megmutathatná, hogy az EU nem egy keresztény klub" - írta Hasan Cemal publicista.

A nagy példányszámú Sabah szerint a pápai vizit első napja jó alkalom volt arra, hogy XVI. Benedek "ismét bearanyozza a róla alkotott képet", miután szeptemberi regensburgi előadásával kiváltotta az iszlám világ felháborodását.

Tony Blair: hiba lenne, ha Törökország kedvezőtlen üzenetet kapna

Tony Blair brit miniszterelnök szerint komoly hiba lenne, ha Törökország kedvezőtlen üzenetet kapna az Európai Uniótól a csatlakozási tárgyalások jövőjét illetően. A brit miniszterelnök azután mondta ezt, hogy szerdán a rigai NATO-csúcsértekezlet keretében tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel. Blair szerint Törökország csatlakozása az EU-hoz talán széleskörű kompromisszumot igényel, de nem lenne szabad kedvezőtlen jelzést küldeni Ankarának.

"Szavatolnunk kell, hogy Törökország csatlakozása folytatódni fog. Azt hiszem, hogy hosszútávon Európa hibát követne el, ha pont most küldene kedvezőtlen jelzést Törökországnak" - hangoztatta Blair.

Meg nem nevezett uniós források szerdai közlése szerint az Európai Bizottság a török csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését fogja javasolni amiatt, hogy Törökország mindeddig nem nyitotta meg kikötőit az EU-tag Ciprus előtt. Az idézet forrás szerint a 35 tárgyalási fejezetből 6-9 felfüggesztéséről van szó.

Az EU külügyminiszterei döntésüket a csatlakozási tárgyalások sorsáról december 11-én hozzák meg. A finn EU-elnökség próbálkozása, hogy megoldja a Törökország és Ciprus közötti kereskedelmi vitát, hétfőn kudarcba fulladt.

Élénk visszhang Németországban

Élénk visszhangot, meglepetést, ugyanakkor többnyire támogatást váltottak Ki Németországban szerdán XVI. Benedek pápának Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos, legutóbbi kijelentései.

Valamennyi tekintélyes német napilap címoldalas tudósításban idézte Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt, aki szerint kettejük előző napi találkozóján a katolikus egyházfő Törökország európai uniós tagsága mellett emelt szót. A Vatikán nem sokkal később ezt egyértelműen nem erősítette meg, de nem is cáfolta, állásfoglalásában ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a katolikus egyház támogatja a párbeszédet és a közeledést Európában.

Megfigyelők szerint amennyiben Erdogan valóban hűen tolmácsolta XVI. Benedek szavait, az mindenképp meglepetésként ható fordulatot jelent a pápa magatartásában. Az idézett megfigyelők emlékeztettek ugyanis arra, hogy a német pápa korábban, még bíborosi időszakában - Törökország uniós belépésének egyik legfőbb ellenzője volt.

Az újságok, köztük a liberális Süddeutsche Zeitung bölcs lépésként értékelték XVI. Benedek pápa - a török kormányfő által idézett - nyilatkozatát. A tekintélyes liberális lap azt hangoztatta: csalódást érezhetnek azok a katolikusok, akik az katolikus egyházfő személyében mindeddig egy, az iszlám elleni szilárd bástyát láttak. A pápának azonban igaza van - hangoztatta a lap.

Német politikusok egyelőre nem nyilatkoztak az állítólagos pápai kijelentéssel kapcsolatban, az azonban egyeseket közülük kényesebb helyzetbe hozhatja. Így például Angela Merkel kancellárt, aki alig néhány órával a "pápai áldás" előtt a török uniós csatlakozás ellen emelt szót, alternatívaként egy különleges partneri viszonyt említve.

De még nehezebb helyzetbe kerülhet Edmund Stoiber bajor kormányfő,a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke. Ő ugyanis kedden a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. A DU kongresszusán Stoiber egészen odáig elment, hogy kijelentette: Törökország nem európai ország,s aki Ankarát felveszi, az megváltoztatja Törökország európai jellegét. Mindennek kapcsán, Törökországot illetően megfigyelők már "bajor-bajor" ellentétekről beszéltek, utalva a Josef Ratzinger néven Bajorországban született pápa és a müncheni kormányfő közötti nézetkülönbségre.

Az Európai Bizottság a csatlakozás felfüggesztését javasolja

Brüsszeli források szerint az Európai Bizottság úgy döntött szerdán, hogy a török csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését fogja javasolni amiatt, hogy Törökország mindeddig nem nyitotta meg kikötőit az EU-tag Ciprus előtt.

Egy meg nem nevezett uniós forrás szerint a testület vezetői azt javasolják, hogy az unió a 35 tárgyalási fejezetből nyolc megvitatását függessze fel. "A bizottság jelzést kíván küldeni Törökországnak, hogy tartania kell magát a kötelezettségeihez" - mondta az illetékes.

A felfüggesztett témakörök között szerepel az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának kérdése, de a korlátozás érintené a vámot, a kereskedelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági és a halászati ágazatot is. Törökország eddig mindössze egy fejezetet zárt le, amely a tudományos kutatásokra vonatkozik. Az EU külügyminiszterei december 11-én hoznak végleges döntést a brüsszeli bizottság javaslatáról.

Törökország 2005 júliusában írta alá azt a jegyzőkönyvet, amely kiterjeszti az EU-val fennálló vámunióját a 2004-ben csatlakozott tíz új országra, köztük a görögök lakta Ciprusi Köztársaságra, amelyet Ankara nem ismer el. Törökország nem hajlandó alkalmazni a megállapodást Ciprusra, és csak azzal a feltétellel nyitná meg kikötőit és repülőtereit a ciprusi hajók és repülőgépek előtt, ha megszűnne a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság elleni nemzetközi embargó.

A finn EU-elnökség hétfőn próbált közvetíteni a török-ciprusi vitába, Erkki Tuomioja finn külügyminiszter külön tárgyalt Abdullah Gül török és Georgiosz Lillikasz ciprusi külügyminiszterrel, de nem sikerült áttörést elérnie. Tuomioja már akkor arra figyelmeztetett, hogy a kudarcnak mindenképpen lesz következménye.

A JP Morgan londoni befektetési csoport isztambuli főközgazdásza szerdán úgy vélekedett, hogy amennyiben az EU tíznél kevesebb fejezet tárgyalását függeszti fel, az jelen pillanatban piacbarát intézkedésnek minősülne, mert a külföldi befektetők többsége a csatlakozási tárgyalások teljes felfüggesztésétől tartott. A török pénzügyi szakemberek ugyancsak a vártnál jobbnak mondták a brüsszeli hírt.

A december 11-i uniós külügyminiszteri találkozó előtt Matti Vanhanen finn kormányfő még egy próbálkozást tesz a ciprusi-török vita rendezésére, és ennek érdekében pénteken személyesen keresi fel Ankarát. Uniós diplomaták azonban kételkednek abban, hogy sikerül rábírni Ankarát nagyobb engedékenységre.

(MTI)