Egyelőre a magyar mezőgazdaság exportban érdekelt (és a zöldekkel alkalmi szövetségre lépett) szárnya áll nyerésre a génkezelt növények (GMO) termesztését érintő törvényhozási csatában. A másik oldal - amely valójában szintén egy széles, a növényvédőszer-gyártóktól a biotechnológiai iparon át az energianövény-termesztőkig húzódó koalíció - lobbierejét sem kell azonban lebecsülni: ez a csoport a hétfői parlamenti döntés előtt meg tudott szervezni egy parlamenti nyílt napot a saját érvkészletének bemutatására, maga mellé tudott állítani egy jórészt akadémikusokból álló tudóscsoportot, ráadásul tőkeerős multinacionális cégek gazdasági hátterére támaszkodhat.

A küzdelem látszólag néhány érdektelen szabályozási részletkérdés körül zajlik, valójában azonban a hazai növénytermesztés fejlődési iránya a(z egyik) tét. A géntörvény módosítása során a honatyák olyan szigorú koegzisztencia (azaz a bio-, a hagyományos és a génkezelt növények egymás mellett termesztését szabályozó) előírásokat fogadtak el, amelyek alaposan megnehezítik a génmódosított fajták termesztésbe vonását, és a kis (kevéssé tőkeerős, illetve apró birtokkal rendelkező) termelőket gyakorlatilag kizárják ebből a tevékenységből. Mindez azonban csupán a jogszabály mellékhatása, a fő szándék ugyanis az, hogy csökkentsék a módosított tulajdonságú növények környezeti kockázatait, és megőrizzék a magyar mezőgazdaság hagyományos exportnövényeinek piaci esélyeit. Az európai fogyasztók döntő többsége ugyanis továbbra sem hajlandó génkezelt alkotóelemeket tartalmazó élelmiszert vásárolni, és ha nem egyértelmű az exportáru "génszennyezés-mentessége", akkor az gyakorlatilag eladhatatlan, különösen a számunkra fontos európai piacokon. Ezeket a növényeket tehát alapvetően csak belföldi fogyasztásra, illetve ipari célokra (például bioüzemanyagok vagy biobrikett előállítására) vagy esetleg takarmányozásra lehetne termeszteni.

A honatyák szokatlan (majdnem egyhangú) egyetértésben elfogadtak egy országgyűlési határozatot is, amely szorgalmazza az EU-ban már engedélyezett génkezelt fajták hazai bevezetése előtti magyarországi hatásvizsgálatot (erre azért van szükség, mert a már engedéllyel rendelkező fajták uniós bevizsgálása még Magyarország EU-taggá válása előtt történt, így nem vizsgálták meg, hogy azok milyen hatással lennének a hazai növény- és állatvilágra). A határozat azt is előírja, hogy a kormány tegyen meg mindent az elsőként (akár már jövőre) termeszthetővé váló MON 810 jelű kukoricafajta termesztési moratóriumának fenntartásáért.

Szakértők szerint a génkezelt növények termesztésbe vonása rendkívüli módon megnehezítené a magyar élelmiszergabona további exportját. Az ellentábor ugyanakkor arra a felmérésre hivatkozik, amely szerint a hazai gazdák 72 százaléka érdeklődik a génmódosított fajták iránt. (H. M.)