Nyugat-Európánál drágábban kapjuk a gázt
A Gazprom, a cég igazgatótanácsának készült előterjesztés szerint jövőre a földgázért rekordárat kér Európától: 293 dollárt, az ideinél 17,2 százalékkal magasabb átlagárat szeretne behajtani. A hétfőn megjelent információra a gazdasági minisztérium tegnap úgy reagált, hogy Magyarországot a bejelentés nem érinti, köszönhetően a hosszú távra kötött szerződéseknek, amelyek előre megszabják a két fél közötti árszintet. Lapunk értesülései szerint ugyanakkor ennek aligha örülnének a hazai fogyasztók, ha ismernék a szerződések titokban tartott feltételeit. Információink szerint ugyanis Magyarország már idén is annyit fizetett e megállapodások alapján az orosz gázóriásnak, amennyit Európa átlagosan jövőre fog, a jelentős áremelés után.
A nyugat-európai országok ebben az évben orosz lapinformációk alapján "átlagosan" 250 dollárért jutottak a gáz ezer köbméteréhez. Magyarország ezzel szemben jelenleg 1000 köbméterenként 295-300 dollárért vásárol a Gazpromtól. Ez teszi ki a magyar import mintegy 80 százalékát. A többi, egyébként szintén orosz eredetű gázt a német E.ON Ruhrgastól, illetve a francia Gaz de France-tól szerezzük be, ennél még drágábban.
Lapunk értesülését a gazdasági tárcánál nem kommentálták, úgy tudjuk ugyanakkor, hogy Kóka János gazdasági miniszter éppen ez okból tárgyalt nemrég Moszkvában: a Gazprom és Magyarország között létrejött stratégiai együttműködésre hivatkozva azt kérte az orosz gázmonopóliumtól, hogy az vizsgálja felül, és lehetőség szerint csökkentse az ide szállított gáz árát.
A magyar importárak pontos mértékét hosszú ideje a titok sűrű fellege övezi. Az érdekeltek általában ezt azzal szokták elintézni, hogy magáncégek közötti szerződésről, tehát üzleti titokról van szó. Lapunk így számtalan megbízható forrásból korábban egymásnak homlokegyenest ellentmondó információkhoz jutott a tárgyban. Információinkat látszik megerősíteni ugyanakkor a GKI Energiakutató Kft. minap közzétett tanulmánya is, amely - forrásmegjelölés nélkül - közölt egy ábrát a magyar mellett a 2006 elején érvényes német, a belga, az olasz és a spanyol importárakról. Ebből is az a szomorú tény olvasható ki, hogy Magyarországnál e körben csak Olaszország fizetett többet, a legolcsóbb németek szintje pedig akkor 250 dollár körül állt.
Ahhoz, hogy az MTI tudósításában szereplő, idén 250 dolláros nyugat-európai átlagár kijöjjön, egyes nyugat-európai országoknak még ennél is olcsóbban kellett kapniuk a földgázt. Egyes forrásaink szerint ugyanis a magyarországinál Romániában, Lengyelországban és Franciaországban még magasabb is a tarifa. A Gazprom Magyarország felé októberig egy másik forrás szerint 280, azóta pedig 300 dollár "körüli" áron számlázott. Ez pár dollárral már magasabb annál a 293 dolláros árszintnél, amelyre az orosz cég a nyugat-európai "átlagot" jövőre emelné. Ráadásul, az olajárak legyenek most akármilyen alacsonyak, a visszamenőleges ármegállapítás miatt állítólag januártól további emelés is elképzelhető. Igaz, egy másik vélemény szerint az alacsony olajárak később ide is begyűrűznek, így 2007 átlagában megmarad a 300 dollár körüli tarifánk.
Annak, hogy miért magas a magyar számla, sok oka lehet. A Mol gáznagykereskedő cégét év elején megvásárló német E.ON ezt firtató kérdésünkre azt szokta mondani, hogy a hosszú távú szerződést a Mol kötötte, annak 2015-ös határidejéig nincs módja egyoldalúan változtatni azon. A cégen azonban van némi pszichológiai nyomás, ugyanis a Mol-gázüzletág vásárlása előtt olyan hírek terjedtek el, hogy az E.ON nagyobb mérete folytán segíthet alacsonyabb árat kialkudni Magyarország számára. Miközben anyaországában a német-orosz tárgyalások nemrég a gázárak vonatkozásában is sikerre vezettek, Magyarországon ez még nem történt meg.
A Gazprom igazgatósági előterjesztése szerint egyébként az orosz fogyasztók jövőre - megemelten is - csak 49 dollárért kapják majd a gázt. A külső szemlélő számára egyértelműnek tűnik: az orosz állam többségi irányítása alatt álló társaság árszabása még mindig nagymértékben politikafüggő, és egy-egy áremelésnek sem feltétlenül csak közgazdasági okai vannak. A Gazprom tehát a jelek szerint részben a nyugat-európai, és persze a magyar fogyasztókkal fizetteti meg az alacsony belföldi, illetve "baráti" árakat.
l Miközben Moszkvát azzal vádolják, hogy politikai szempontok szerint emeli az exportált orosz földgáz árát, a Kreml úgy látja: az árak épp a piaci szabályok betartását jelentik. Moszkva a Független Államok Közösségének olyan tagjainál is árat emelt, akikkel jó viszonyban van: Belarusz a jövő évtől 48 helyett a tervek szerint 200 dollárt kénytelen fizetni ezer köbméterenként. Örményország ugyan csak 110 dollárt fizet, de kénytelen volt átadni a területén lévő gázvezetékek többségi tulajdonát. A jó viszonyra nem törekvő balti államok ugyanakkor 2008-ig az EU-ba juttatott gáz átlagáránál kevesebbért jutnak az energiahordozóhoz, Ukrajna pedig várhatóan 130 dolláros átlagáron jut az orosz, türkmén gáz keverékéhez.
