"A vatikáni szerződés érvényes és érvényben is marad". Hiller István közölte: a bizottság főbb megállapításait a kormány elé viszi. Arra a kérdésre, hogy erről egyeztetett-e az SZDSZ-szel, azt válaszolta: a két koalíciós párt egyetért abban, hogy a vatikáni szerződés érvényes, és érvényben is marad. A kulturális és oktatási miniszter fontosnak tartja, hogy a vatikáni-magyar vegyesbizottság aktívabban működjön. Közölte, hogy ő vezeti majd a tárgyaló delegációt. Kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a történelmi egyházaknak egy héttel ezelőtt elküldték e jelentést, de eddig nem kommentálták.

Hiller István kitért arra is, hogy mind a négy történelmi egyházzal alapjaiban hasonló szerződést akarnak kötni, de nem csak egy évre szóló, hanem hosszabb távú megállapodást. Szintén újságírói kérdés kapcsán hangsúlyozta, hogy nem tapasztalt csalódottságot vagy elégedetlenséget a történelmi egyházak vezetői részéről amiatt, hogy három hónapot várni kellett a bizottság jelentésére. Véleménye szerint az egyházak vezetői elfogadták a 25,5 milliárd forintos költségvetési főszámot, de ez ügyben az egyeztetések még folytatódnak.

Tamás Pál a bizottság véleményét tolmácsolva elmondta: sem a vatikáni megállapodást, sem a többi egyházzal, illetőleg vallási közösséggel kötött megállapodásokat nem szükséges sem felmondani, sem pedig megszüntetni. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója három olyan problémát nevezett meg, amelyek megoldásához a szerződés lehetőséget ad: ilyen az iskolaügy, az egyházi normatívák megállapításához szükséges új számítási módszer, illetve a kulturális, oktatási és szociális intézmények támogatása a versenysemlegesség biztosításával.

Az egyházi iskolák finanszírozásáról szólva a bizottság elnöke kitért arra, hogy ezt a legvitatottabb támogatási tételek - mint például a hittanoktatás támogatása, a normatíva kiegészítése - megfelelő indexálásával lehetne megoldani. Tamás Pál kiemelte, hogy a bizottsági ajánlások közül az egyik legfontosabb a vatikáni-magyar vegyesbizottság működtetése. Hozzátette: hosszabb távú, mintegy egy-másfél évtizedes folyamat az állam és az egyházak szétválasztásának kidolgozása.

A szociológus a bizottság munkájáról szólva elmondta: a testület júniusban alakult meg, munkájában számos szakértő és egyházakat képviselő személy vett részt. Megjegyezte: a bizottságnak nem volt feladata törvényjavaslatok készítése, vagy az egyház és a kormány közötti közvetítés. (MTI)