Bene László országos rendőrfőkapitány a múlt héten jelentette be, hogy nyilvánosságra hozzák Gergényi Péter válaszát és a bizottság reakcióját, hétfőn viszont már azt közölték: mégsem hozzák nyilvánosságra a két anyagot, mert azok "túl szakmaiak". Az országos főkapitány kedden bejelentette: az adatvédelmi biztos állásfoglalása arra késztette, hogy mégis hozzák nyilvánosságra a két dokumentumot.

A dokumentumból kiderül: a budapesti rendőrfőkapitány visszautasítja az MTV-székház ostroma kapcsán készült bizottsági jelentés megállapítását, hogy az irányítás szakszerűtlensége a rendőri tevékenység kudarcához vezetett volna szeptember 18-án. Gergényi Péter tízoldalas válaszát az Országos Rendőr-főkapitányság internetes oldalán hozta nyilvánosságra.

Ebben Gergényi Péter azt írja: az, hogy hajnalra helyreállt Budapesten a közrend és közbiztonság, ami a műveletben résztvevő valamennyi rendőr egyéni sikereként könyvelhető el. A főkapitány visszautasítja a vizsgálóbizottság jelentését az állomány és a rendőri vezetők nevében, akik testi épségüket nem kímélve vettek részt a helyzet törvényes megoldásában.

Elfogultságot kifogásol

A főkapitány válaszában hivatalosan elfogultságot jelent be a vizsgálóbizottságot vezető Ignácz István Pest megyei rendőrfőkapitány ellen, mert állítása szerint a bizottság vezetője nem titkoltan a budapesti főkapitányi posztra pályázik. A rendőrség az eredeti jelentést készítő öttagú bizottság észrevételeit is nyilvánosságra hozta. Ebben visszautasítják a bizottság tagjainak hitelességét, objektivitását, szakmai és emberi tisztességének megkérdőjelezését.

Gergényi Péter válaszában azt írja: a vizsgálóbizottságnak két hónap állt rendelkezésére, hogy vizsgálódjon, az MTV-székháznál kialakult eseményekre viszont azonnal kellett reagálni. Hozzáteszi: a bizottsági jelentés előre felállított hipotézis beigazolását célozza és csak "lózungokat" sorakoztat fel a szakmai érvek helyett.

A budapesti főkapitány szerint a Kossuth téren kialakult demonstráció - a bizottság véleményével szemben - nem a gyülekezési törvény alá tartozott, hanem választási gyűlésnek minősült, amit nem lehetett a rendőrségnek feloszlatnia. Mint írja, a résztvevők is választási gyűlésnek minősítették rendezvényüket, és a felszólalások egyértelműen a közelgő önkormányzati választás eredményét kívánták alakítani.

A bizottság viszontválaszában visszautasítja, hogy előre véleményt alakított volna a történtek megítéléséről. Szerintük a BRFK nem hivatkozhat arra, hogy az eseményeket váratlannak kell tekinteni, hiszen a demonstráció már szeptember 17-én megkezdődött a Kossuth téren, és a tüntetők a miniszterelnök leváltását követelték, nem pedig önkormányzati képviselők programját ismertették, így szerintük az nem választási gyűlés volt.

A BRFK vezetője szerint nem helytálló a bizottsági megállapítás, hogy nem volt megfelelő a műveleti terv: az tartalmazta a csapatszolgálati szabályzat által előírtakat. A bizottság viszontválaszában 16 pontban sorolja fel, hogy a műveleti terv mennyiben tér el a szabályzat által meghatározottól. Gergényi vitatkozik a bizottság megállapításával, hogy "a kiadott döntések legtöbbször ötletszerűek voltak". Mint írja, a döntéseknek a kialakult eseményekhez kellett alkalmazkodniuk, azokra kellett reagálniuk.

Nem jellemezte az eseményeket spontaneitás?

A bizottság viszontválasza szerint szeptember 18-án már nem volt jellemző a spontaneitás, arra nem hivatkozhat a BRFK. Úgy vélik, szemben a budapesti főkapitány állításával, hogy nem lehetett felvállalni a Parlamentnél lévő erők Szabadság térre küldésével az Országház meggyengítését, szerintük lehetőség lett volna a rendőri erők "átgondolt, ütemes átirányítására". Állítása szerint megtörtént a Kossuth téri helyszínen a helyszínparancsnokok között a szabályszerű átadás-átvétel, de nem dokumentálták.

Gergényi elismeri: a kialakult helyzetben nem az adminisztrációt tartották elsődlegesnek, hanem a helyzet megoldását, ezért hiányzott például a nyilvántartó térkép és az eseménynapló részletes vezetése. Mint írja, "A Szabadság téri erők parancsnoki állományának intézkedéseit a kialakult helyzet kényszerítette ki, nem az egyszemélyi döntés hiánya". A bizottság szerint viszont nem vezényeltek a Szabadság térre olyan alkalmas rendőri vezetőt, aki megfelelően koordinálta volna a rendőri erők munkáját. "A meghallgatott valamennyi rendőri alegység csoportparancsnoka hiányolta a helyszíni irányítást, folyamatosan kereste a helyszínparancsnokot" - írják. A BRFK vezetője és a bizottság nem ért egyet abban, hogy késve rendeltek el riadót a BRFK állományának. Gergényi szerint a jelentés nem ad választ arra, a bizottság szerint mikor kellett volna elrendelni a riadót.

Hiányos felszerelés, elmaradt igazoltatás

Gergényi szerint valóban nem volt gázálarc a rendőröknél - amit a bizottság hiányolt -, de az ha lett volna is, nem nyújtott volna védelmet a füst ellen, "másrészt a szelence gáz elleni hatásos védelme is rövid". A viszontválasz szerint azonban a gázálarc háromórás védelmet biztosított volna a könnygáz ellen.

Gergényi szerint a bizottság jelentése többször számon kéri, hogy nem látták előre az eseményeket: "a jóstehetséget kéri rajtunk számon a bizottság". A bizottsági jelentés hiányolta a gránátkilövő puskát és a gumilövedéket, Gergényi szerint ez "eklatáns példája a vizsgálat szemléletmódjának, hogy végig elfeledkezett arról (...) hogy a Szabadság téri események és azoknak rendőri kezelése nem gyakorlat volt". A bizottság szerint viszont intézkedni lehetett volna a könnygázgránát kilövők odaszállításáról.

A BRFK vezetője elismeri: nem igazoltatták az embereket a székházkiürítés során, de ennek az volt az oka, hogy a tömegoszlatás eredményessége érdekében mielőbb ki akarták tolni a tömeget a székházból. A bizottság szerint azonban ezt meg lehetett volna tenni. "Hogy megnyugodjanak a kedélyek"

Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője hétfőn este a Magyar Televízió Kékfény című műsorában azt közölte, hogy Bene László országos főkapitány kedden Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal akar konzultálni, és nagy valószínűséggel nyilvánosságra kell hozni a Gergényi Péter által készített kiegészítést. Garamvölgyi László közlése szerint a hétfő déli bejelentés után - amikor még azt közölték, hogy nem hozzák nyilvánosságra a budapesti rendőri vezető reakcióját - annyi változott, hogy az adatvédelmi biztos nyilatkozatából kiderült, a rendőrség figyelembe kell vennie az adatvédelmi törvényt.

Az országos rendőrfőkapitány hétfőn azzal indokolta, hogy a rendőrség nem hozza nyilvánosságra Gergényi Péter reakcióját, hogy az anyag "túl szakmai" a közreadáshoz. Ezt az érvet kifogásolta az adatvédelmi biztos.

Azért változott meg az álláspontja, mert Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy ítélte meg, hogy ez az információ nem tartható vissza - fogalmazott az országos főkapitány, aki hétfőn még azt az álláspontot képviselte, hogy a két anyag túl szakmai a nyilvánosságra hozatalhoz. Mint mondta, még a keddi nap folyamán nyilvános lesz a két dokumentum.

Bene László arra a kérdésére, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat által, az október 23-i események kapcsán készülő jelentés is nyilvános lesz-e, azt mondta: a jelentés még nem készült el, így arról egyelőre nem tud nyilatkozni. Hangsúlyozta, hogy azért döntött végül az MTV-székház ostromáról szóló jelentéshez írt BRFK-válasz és az ahhoz fűződő reakció nyilvánosságra hozatala mellett, hogy "megnyugodjanak a kedélyek". A rendőrségnek is jobb az, ha a feladatára tud koncentrálni és nem ezzel kell, hogy foglalkozzon.

Az ENSZ aggódik a rendőri fellépés miatt

A testület szerint a magyar államnak jobban kellene ügyelnie az emberi jogok érvényesítésére, és arra, hogy a rendőrség és a büntetés-végrehajtás területén ne tűrjék meg a jogellenes intézkedéseket. A kínzás elleni bizottság ajánlása szerint el kell érni, hogy a rendvédelmi szervek csak a szükséges esetekben és mértékben alkalmazzanak erőszakot: ennek érdekében pontos definíciókra és szabályokra van szükség, amelyek betartását is következetesen ellenőrizni kell. Teljes cikk >>>>

(MTI)

Gergényi Péter