Jövő év elejére egyszerre három közel-keleti polgárháború is kirobbanhat - figyelmeztetett a jordániai király. Az amerikai ABC televíziónak nyilatkozó II. Abdalláh szerint a Gázai övezetben és Libanonban a legrosszabb a helyzet, Irak, bármennyire is súlyosak az ottani állapotok, csak a harmadik helyen áll. Az uralkodó mégis George W. Bush amerikai elnök és Nuri al-Maliki iraki kormányfő Ammánban holnap kezdődő kétnapos csúcstalálkozójától vár áttörést. Egyben sürgette is a "drámai fejleményeket", hangsúlyozva, hogy nincs több idő, most kell megtalálni a megoldást.

A jordániai király a Maliki-kormányt hibáztatja, és "már ma nagyon erős fellépést" tart szükségesnek ahhoz, hogy meg lehessen állítani az erőszakhullámot. Az iraki helyzetre jellemző, hogy Bush biztonsági okokból nem utazhat Bagdadba, illetve Maliki sem hagyhatja el hosszabb időre az országot. Az amerikai elnök a rigai NATO-csúcsértekezletről utazik Jordániába. A hét végén Dick Cheney alelnök Szaúd-Arábiában járt, ahol Abdallah szaúdi uralkodóval tekintette át a térség helyzetét. Három arab ország, Jordánia, Szaúd-Arábia és Egyiptom szunnita többsége aggodalommal figyeli a síita - és perzsa - Irán térnyerését, iraki befolyásának erősödését. Ellképzelhető, hogy ha Irán atomfegyverhez jut, Szaúd-Arábia is nukleáris fegyverkezésbe kezd. A jordániai uralkodó által felvázolt polgárháborús veszélyek éppen ott jelentkeznek, ahová Bush elnök demokratizálási törekvései irányulnak. A Fehér Ház háromnegyed éve még reménykedve tekintett az iraki, libanoni és palesztinai fejleményekre, ám a történtek rácáfoltak az optimista jóslatokra.

Amerikai megfigyelők, köztük demokrata párti külpolitikusok viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy az amerikaiak távozása a britek indiai kivonulásához lenne hasonló. Hatvan éve egymillió halottja volt az indiai mohamedánok és a pakisztáni hinduk kölcsönös menekülésének. A két ország többször háborúzott, és máig ellenséges viszonyban van.