Digitális kincsesbánya
A legújabb szenzáció: néhány napja bárki számára elérhető Kőrösi Csoma Sándor könyvtára, amely 36 tibeti nyelvű kötetből áll. A könyveket Csoma 1839-ben ajándékozta a Bengáli Ázsiai Társaság főtitkárának, S. C. Malannak, akit akkoriban tibeti nyelvre tanított. A könyvek létezéséről egészen addig nem volt tudomása senkinek, amíg 1883-ban Duka Tivadar (Kőrösi Csoma Sándor életrajzírója) fel nem kereste Malant Londonban. Malan Dukának ajándékozta az anyagot, ő pedig 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémiának. Ez a gyűjtemény került fel nemrég az internetre.
A 36 tételből álló kollekció egy része az úgynevezett "Alexander-könyvek", amelyekben Csoma kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték. A gyűjtemény másik részét az utazó által vásárolt könyvek, fanyomatok és kéziratok alkotják, amelyek között a buddhista és főleg a lamaista irodalom híres alkotásai találhatók.
Az MTA Könyvtára Kézirattárának gyöngyszeme ifj. Pápai Páriz Ferenc emlékkönyve, amelyet tulajdonosa másfél évtizedes európai vándorlására (1711-1726) vitt magával. Az album 122 oldalára angol, dán, francia, holland, lengyel, magyar, német és svájci személyiségek jegyezték be gondolataikat. Egy példa:
"Isten mindent elrendezett szám, súly és mérték szerint.
[E könyv] igen tisztelt tulajdonosának e jelmondatát ajánlja
Isaac Newton
Londonban, 1722. szeptember 11-én."
Az internetes kiszolgálás tökéletes. Nemcsak kiváló életrajzot közölnek Newtonról - és a többi ismert szereplőről -, hanem bemutatják a világhírű fizikus által írt és a könyvtárban őrzött eredeti, 1723-ban megjelent kötetet, a Philosophiae naturalis principia mathematicát. Tudománytörténeti utazást tehet az ember anélkül, hogy kimozdulna a szobából.
Digitalizálták a könyvtár Corvináját is. A nehezen vagy egyáltalán nem olvasható oldalakat eredetiben is közlik, de melléfolyatják a magyar fordítást is. "A munka folytatódik, olykor együttműködéssel" - mondta el lapunknak Rozsondai Marianne, a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetője. Igaz, azt is hozzáfűzte, hogy egyetlen hagyatékot sem akarnak teljes egészében feltenni, mert ellenőrizhetetlen lenne, hogy ki mit használ fel. Terveik között szerepel, hogy az Országos Széchényi Könyvtárral közösen Madách-blokkot hoznak létre. Náluk van a Madách-hagyaték, az Akadémiánál az Ember tragédiájának kézirata - természetesen Arany János javításaival és a két szerző levelezésével. Külön-külön nincs értelme feltenni az anyagot. Az osztályvezető közös munkában gondolkodik, amely digitális ízelítőt adna Madáchból. A részletekért pedig az érdeklődők továbbra is bemehetnek a könyvtárba.
Náray-Szabó Gábor akadémikus, a MTA Könyvtár vezetője szerint a humán tudományok művelői is egyre inkább használják az elektronizált forrásokat, az interneten elérhető dokumentumokat. Nekik is követniük kell a trendet. Ez a munka azonban sok pénzt igényel, amit ki kell gazdálkodni. Vagy saját forrásból, de inkább pályázati pénzből. A komoly kincsek összességének digitalizálása csillagászati összegbe kerülne.
