Trükkök a bérminimum kifizetésére
Az idén július 1-jétől kötelező a szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottaknak a bérminimumot kifizetni. Ez két év gyakorlat után havi bruttó 65 700 forint, e felett 68 800 forint. Amennyiben marad a megállapodás, a tapasztalt szakmunkások 75 400 forintot kapnak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének felmérése szerint az ágazatban dolgozók 40 százalékának a bérminimumnál kevesebb volt a fizetése.
Mátraházi István, a szakszervezet alelnöke szerint a több mint féléves "felkészülési időt" a munkáltatók az új bérminimum bevezetése hatásainak kivédésére használták fel. Emellett több vállalkozásnál az első fél évben - az év eleji béremelések időszakában - az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának megfelelően előre hozták a kötelező bérminimumhoz szükséges bérfejlesztéseket. Mindennek következtében a kereskedelem első nyolc havi bruttó átlagkeresete összességében 8,7 százalékkal növekedett, ezen belül a fizikai munkásoké erőteljesebben, 9,2 százalékkal javult. A felmérés szerint a kötelező emelés - amely az érintettek esetében átlagosan 4806 forint havonta - hétszázalékos személyi alapbéremelést jelent. Ugyanakkor átlagkeresetük ennél kevésbé nőtt, mivel a növekmény fedezetét jórészt korábbi bérelemeik alapbéresítésével teremtette meg a munkaadó.
A vizsgált vállalkozások több mint negyede jelezte, hogy a szokásostól eltérő intézkedésekkel tudta kivédeni a bérminimum bevezetésének hatásait - mondta Mátraházi. A cégek mintegy 15 százaléka részmunkaidő bevezetésével, illetve kiterjesztésével igyekszik csökkenteni a bérköltség növekedését. Az új részmunkaidősöket általában hatórásként foglalkoztatják, de gyakori a 4-5 órássá átalakított munkaszerződés is. Létszámcsökkentést a cégek mindössze hat százaléka tervez, ám több helyen készülnek a nyitva tartás lerövidítésére. A legelterjedtebb a korábbi bérszerkezet megváltoztatása: a különböző keresetelemek megszüntetésének, alapbéresítésének eszközeivel a vállalkozások mintegy 22 százaléka él. Csökken vagy megszűnik a teljesítménybérezés, a különféle bérelemek beépülnek az alapbérbe, s megszűnnek a természetbeni és egyéb juttatások.
A tapasztalatok szerint azok a vállalkozások, ahol a kötelező bérminimum bevezetése erősen hatott, több esetben a nem érintett munkavállalókon takarították meg a ráálláshoz szükséges bért. Néhol egyáltalán nem, vagy csak igen alacsony mértékben volt e körben béremelés, esetenként a bérstop csak a vezetőket érintette. Ezeknél a cégeknél előfordul, hogy már a hálózati dolgozók majd mindegyike, függetlenül munkakörüktől, képzettségüktől, gyakorlati idejüktől, szinte azonos bérért - a bérminimumnak megfelelő összegért - dolgozik. Mátraházi szerint az előzetes várakozásokhoz képest viszonylag alacsony azoknak a munkavállalóknak az aránya, akiket a béremelés elkerülése érdekében szakképzettséget nem igénylő munkakörbe soroltak át. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy a középvállalkozásoknál a szakképzettek aránya az átlagosnál magasabb.
Több helyről jelezték, hogy a 2007-től súlyos nehézségeket okoz majd az újabb bérminimumra történő átállás. A mintegy 6600 forintos emelést már mintegy 140 ezer munkavállaló, a fizikai állományúak 60 százaléka számára kell biztosítani.
