Kizárták a kolozsvári egyetemről a magyar feliratokért küzdőket
Az egyetem közleménye szerint az említett szankciót helyeselte a szenátusban helyet foglaló magyar oktatók többsége is. A dokumentumból kiderül, hogy ez ügyben korábban az összes kar és tagozat vezetőségével konzultáltak. A közlemény megállapítja, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárása a törvényes előírások betartásával történt.
A BKB több mint egy évvel ezelőtt szállt harcba az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem visszaállításáért, illetve azért, hogy a most működő egyetemen hozzanak létre önálló magyar karokat. Tagjai kifogásolták, hogy a kolozsvári állami egyetemen nincsenek magyar feliratok. Ezért a múlt héten Hantz Péter magyar feliratú táblákat helyezett el az intézmény több épületében is, ezeket viszont hamar eltávolították a portások.
Az egyetem irányítói törvénytelennek minősítették az akciót, és feljelentést tettek a rendőrségen. A három - román, magyar és német - tannyelvű állami egyetem vezetősége a menesztést azzal indokolja, hogy a két oktató szerintük folyamatosan hazugságokat terjesztett a felsőoktatási intézményről, emellett állítólag az etnikumok közötti ellenséges magatartásra és az Európai Unió értékrendje ellen bujtogattak. Azt is a kizártak szemére vetették, hogy "becsületsértően nyilatkoztak", amikor "javíthatatlan nacionalistáknak" minősítették a kolozsvári egyetem oktatóit.
A szenátusi ülésen résztvevő Nagy László rektorhelyettes nem tudta megerősíteni a BBTE közleményében foglalt információt arról, hogy a tanácskozáson megjelent magyar oktatók milyen arányban is szavaztak a határozat mellett vagy ellen. Azt viszont elmondta, hogy a szenátusi ülést megelőzte november 22-én az (egy fokkal alacsonyabb szintű ) egyetemi igazgatótanács megbeszélése. Ezen felhatalmazták a rektort arra, hogy "törvényesen járjon el" a két adjunktus ügyében. A rektorhelyettes emlékeztetett rá: akkor nem volt szó még arról, hogy ez konkrétan mit is jelent.
Hétfőn azonban kiderült, hogy a rektor a kizárást érti az említett "törvényes eljáráson". Legalábbis erre lehet következtetni abból, amit a szenátusi ülésen szintén részt vevő Egyed Emese professzor erről nyilatkozott. Eszerint az eredeti napirenden hétfőn nem szerepelt a kizárásról szóló határozattervezet megvitatása, azt a rektor szavaztatta meg az ülés elején.
Az egyetem szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a döntés végleges.
A frissen kizárt Kovács Lehel szerint ezek után az események felgyorsulása várható, mert a magyar oktatók közül egyre többen támogatják a radikális fellépéseket. Nem tartja kizártnak azt sem, hogy a magyar tagozat egy része sztrájkba kezdjen vagy tüntetést kezdeményezzen. Az adjunktus szerint mindezért az egyetem román vezetősége a hibás. Hozzátette: ügyvédjeik megvizsgálják az egyetemi szenátus határozatát, és ha a román munkatörvénykönyv előírásai szerint támadhatónak találják, bírósághoz fordulnak.
Felháborodott az EP kisebbségügyi frakcióközi csoportja
Felháborítónak tartja és a leghatározottabban elítéli Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, az EP úgynevezett nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoportjának elnöke, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt eltávolították a Babes-Bolyai Egyetemről.
A csoport nevében hétfőn Brüsszelben kiadott közleményben Tabajdi leszögezte: Hantz Pétert és Kovács Lehelt szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni képtelenség, mikor a BKB tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni, és az uralkodó tarthatatlan helyzetre akartak rávilágítani múlt heti akciójukkal.
Tabajdi felszólította az egyetem Szenátusát, hogy mihamarabb tárgyalja újra az elbocsátott oktatók ügyét, és vegye vissza Hantz Pétert és Kovács Lehelt, és kérte a román kormányfő, Calin-Popescu Tariceanu, és Markó Béla RMDSZ elnök, miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi nagyon rossz jelnek tartja, ha Románia így fog viselkedni, miközben Románia biztosa a többnyelvűségért lesz felelős. (forrás: MTI)
