Ismét egy újságírónő mond kíméletlen bírálatot Putyinról
Egy Kreml-bíráló újságírónő az orosz elnök környezetének kezét látja a dezertált biztonsági tiszt megölésében, rámutatva a hazáját a Nyugattól elválasztó világnézeti különbségre.
Julija Latinyina, aki szombat esténként felelget az éteren át az Eho Moszkvi rádió hallgatóinak kérdéseire, kiemelte a brit különleges szolgálatok véleményét, amely szerint Alekszandr Litvinyenko államilag támogatott terrorizmus áldozata lett, és Vlagyimir Putyin ezt megelőző helsinki megjegyzéseit, amelyekben reményét fejezte ki, hogy a brit hatóságok nem kavarnak további botrányt az ügyből.
Az orosz elnök egyben provokációs célzatú irathamisítással gyanúsította meg a Litvinyenkóhoz legközelebb állókat, akik a halála után közreadták búcsúlevelét. Ebben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egykori alezredese Putyint vádolta megöletésével, úgy vélve, hogy ezzel kimutatta "barbárságát és kegyetlenségét".
Ezután Putyin tanácsadója, Szergej Jasztrzsembszkij "jól megrendezett kampányról" beszélt "Oroszország és vezetője következetes lejáratására", olyan áldozati szertartásokra utalva, amelyeket Putyin nemzetközi szerepléseihez időzítettek, s amelyeken a fennálló orosz államhatalom ellenfeleiként ismertté vált személyeket áldoztak fel.
A sajtó nem kerülheti meg azt a kérdést, hogy kinek előnyösek ezek a "szakrális áldozatok" - célzott Jasztrzsembszkij arra az összeesküvési elméletre, amely szerint a brit menedékjogot élvező Borisz Berezovszkij, a Putyin nemezisévé vált egykori oligarcha rendelte meg saját szövetségeseinek megölését (Anna Politkovszkaja újságírónő moszkvai lelövését és Litvinyenko londoni megmérgezését), csak hogy befeketítse a Kremlt.
Az orosz biztonsági szervezet a Szovjetunió széthullása után, az 1990-es években meggyengült, de aztán újjászületett és hatalomra jutott Putyin elnöksége alatt, aki maga is szovjet biztonsági tiszt volt - emlékeztetett Latinyina, aki szerint Oroszország fő problémája az, hogy különleges akciók útján irányítják. Akik Putyin környezetét alkotják, nem szoktak hozzá, hogy üzlettel vagy akár politikával foglalkozzanak. Ahhoz szoktak hozzá, hogy különleges akciókat hajtsanak végre, s elpusztítsák az elnök ellenségeit. Ha nincs ellenség, akkor ők teremtenek, s minél jobban kiépül a hatalmi piramis, annál több ellenség jelenik meg.
Latinyina szerint ha Putyin adott parancsot (Litvinyenko megölésére), akkor az annyit jelentene, hogy mégiscsak a 2008 utáni hatalmon maradás (alkotmánymódosítást igénylő másodszori újraválasztása) mellett döntött, ami sarkalatos külpolitikai fordulat (az elszigetelődés vállalása) lenne. Ha viszont nem adott rá parancsot, s ha Litvinyenkót meg lehetett ölni az ő utasítása nélkül, akkor felmerül a kérdés, hogy mennyire ellenőrzi Oroszországot - fejtegette a rendszerbíráló újságírónő a független moszkvai rádióban.
Latinyina szerint Putyin a különleges szolgálatok világában él. Ez kiterjed Litvinyenkóra éppúgy, mint (Jasszer) Arafat (palesztin elnökre), akit (állítólag) az izraeliek mérgeztek meg, (Zurab) Zsvaniára (a grúz miniszterelnökre), akit állítólag (Mihail) Szaakasvili (elnök) likvidáltatott, vagy (Szaddám) Huszeinre (az elfogott iraki diktátorra), akit (George) Bush (amerikai elnök) személyesen ítéltetett el, s ezt a jogát a Kreml hallgatólagosan elismerte - folytatta a latolgatást a radikálisan liberális hírelemzőnő.
Latinyina szerint a Kremlben ellenséges megnyilvánulásként, az úriemberek közötti íratlan szabályok megsértéseként fogják fel, hogy a nyugatiak Szaakasvilinek elnézték Zsvaniát, a zsidóknak Arafatot, Bushnak Szaddámot, de Litvinyenko miatt felverik a port. Putyin ezért tanácsolta el a brit hatóságokat a Litvinyenko halála körüli botrány szításától - magyarázta Latinyina a különbséget aközött, ahogy Nyugatról és ahogy a Kremlből látszik a világ.
Latinyina szerint ha Putyin nem visz véghez komoly tisztogatást a biztonsági szervek vezetésében, ezzel elhatárolva magát (Litvinyenko megölésétől), s mintegy bocsánatot kérve a Nyugattól, akkor szaporodhatnak az Oroszországot a civilizált világtól elválasztó akciók. Ilyen lehet egy terrorcselekmény (a szakadár grúziai) Dél-Oszétiában, (a hatóságilag tönkretett mágnás, Mihail) Hodorkovszkij megölése börtönében, koholt kémperek emberjogvédők ellen, koncessziók visszavétele külföldi cégektől különböző ürügyekkel, s általában a boszorkányüldöző légkör kiterjesztése.
Mindenki állásfoglalásra kényszerülhet: vagy osztja a hivatalos verziót, amely mindenben Oroszország ellenségeinek kezét látja, vagy kimondja, hogy Oroszország diktatúra felé sodródik. Ez esetben ő is likvidálandó ellenséggé válhat. És könnyen meg lehet majd magyarázni, hogy ki likvidálta őket: természetesen Oroszország ellenségei - festette a falra az ördögöt Latinyina.
Bírálja a Putyin egy brit miniszter is
Elítélte a Vlagyimir Putyin elnökségét beárnyékoló "sötét gyilkosságokat" egy brit miniszter.
Peter Hain, az északír ügyek minisztere a brit közszolgálati televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatásban bírálta az oroszországi emberi jogok és demokrácia elleni "hatalmas támadásokat". "Az ígéretre, amit Putyin elnök tett, amikor itt járt, árnyékot vet az, ami azóta történt, köztük néhány különösen sötét gyilkosság", mint Anna Politovszkaja Kreml-bíráló újságírónő meggyilkolása - fogalmazott Hain.
Litvinyenko halálához közvetlenül nem fűzött megjegyzést Hain. Kijelentette viszont: "(Putyin) sikerét egy széteső nemzet egybekovácsolásában annak a ténynek a fényében kell megítélnünk, hogy hatalmas támadások érték a személyi szabadságjogokat és a demokráciát, és fontos, hogy visszatérjen a demokratikus szemlélethez".
A témában nyilatkozó elemzők véleménye megoszlik abban, hogy volt-e szerepe az orosz elnöknek Litvinyenko halálában. Egyes vélekedések szerint orosz oligarchák állnak a háttérben, akiknek a Kreml hitelének lerontása áll érdekükben, mások szerint az orosz titkosszolgálat leszámolásának áldozata lett a kiugrott kém.
A brit rendőrség eközben folytatja a nyomozást a halálesettel kapcsolatban. A Sunday Telegraph, a legnagyobb példányszámú brit vasárnapi konzervatív lap úgy értesült, hogy a brit hatóságok ki akarják hallgatni Moszkvában Andrej Lugovojot és Dmitrij Kovtunt, a két orosz férfit, akikkel Litvinyov november elsején találkozott egy londoni szállodában. A rendőrség ezt nem volt hajlandó megerősíteni.
(forrás: MTI)