Lengyel húsból magyar kolbász
A magyar sertés különleges zamatából fakadó versenyelőnyéről ma már alig lehet beszélni, pedig a hazai hús finom erezettségével elkápráztatta még a legigényesebbnek számító japán fogyasztókat is.
Ma már csökken az állatok, és a belőlük élők száma, miközben nő a húsfogyasztás, a magyarázatot a külkereskedelmi adatokban kell keresni. A KSH szerint tavaly az első fél évben 74,5 ezer, az idén 73,1 ezer tonna sertés-, marha-, és baromfihúst és húskészítményt importált az ország. Ezzel szemben ugyanebből a termékkörből tavaly 120 ezer tonna hagyta el az országot, az idén pedig 111 ezer tonna.
A feldolgozók a sokszor a hazainál olcsóbb import segítségével "játszanak" a magyar állattartóknak adott átvételi árakkal, és a megvásárolt mennyiséggel - magyarázza Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. A vezető magyar vágóhidakra konvojokban érkeznek a lengyel, dán, holland és szlovák sertéskamionok, közben a hazai állattartók túlkínálatról, az árak eséséről panaszkodnak. A felvásárlók ugyanis a sertések átvételi árát az uniós árakhoz igazítják, főleg, ha azok lefelé mennek. Emellett persze a hazai fogyasztás is befolyásolja felvásárolt mennyiséget és ennek árát. A hónap elején például közepes az érdeklődés, a közepe felé az összes állatot átveszik - szinte hiány van -, s a hónap végén többen akarnak húst eladni, mint venni. Az árak így gyakran hullámvasútra kerülnek - teszi hozzá Sákán Antal.
A hazai vágóhidak az idei első fél évben például 2-3 százalékkal alacsonyabb áron vásárolták a sertést a külpiacokról, mint a hazai gazdáktól. Lengyelországban ugyanis jelentősen csökkent a sertésár, és az import közel 60 százaléka innen jött az első fél évben - mutattak rá az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársai. Azt, hogy Lengyelország csaknem "sertésnagyhatalommá" vált a magyar piacon, a KSH adatai is jelzik: az idén mintegy ötszörösére növelte a magyarországi élősertés-behozatalt, s az első hét hónapban csaknem ötödével több hús érkezett az országba más uniós tagállamból, mint egy évvel korábban. Ráadásul Lengyelországban tovább növelik a sertésállományt, míg a többi kelet-közép-európai országban - így hazánkban is - 2,2-3 százalékkal csökkent az idén a vágósertések száma. Az alapanyag egy része a jövőben is külföldről jön majd.
Az árversenynek azonban más formája is ismeretes a húspultok másik oldalán. Remény Ervin, a feldolgozók egy részét tömörítő Húscéh ügyvezető alelnöke szerint gyakori, hogy - főleg a Szlovákiából érkező - sertések esetében elcsalják az áfát. Ez pedig a hentespultokban máris az árak csökkenését indítja el. Pedig, az alelnök szerint az állat-egészségügyi és pénzügyi szakigazgatás minden olyan eszközzel rendelkezik, amivel egységes fellépéssel visszaszorítható lenne a 20 százalékos ármozgatást lehetővé tevő csalás. "Az egész magyar ágazat érdeke lenne, hogy legális húsból készüljön a kolbász és a párizsi, valamint, hogy márkázott magyar termékkel találkozzon a vásárló" - fogalmazott az alelnök. Ausztriában vagy Dániában például külön jelzik a terméken, ha hazai húsból készült, így annak nagyobb értéke is van a fogyasztó számára.
Az importkínálat okozta árverseny azonban úgy tűnik, csak a sertéstartóknak okoz gondot, a feldolgozók pedig a olcsóbb alapanyagokból készült termékeiket egyre nagyobb mennyiségben szállítják külföldre. A KSH szerint az év első hét hónapjában négy százalékkal bővül ugyanis a sertéshúskivitel az előző év azonos időszakához képest.
Ugyanígy van ez a baromfisoknál is: az erősödő import miatt megkezdődött az ágazat lemorzsolódása, amit a madárinfluenza csak tetézett, miközben a szárnyasfogyasztás nem változik érdemben. Így van ez annak ellenére, hogy a baromfi nem éli túl a hosszú utat, vagyis élve nem szállítható Lengyelországból idáig. Sok ezren hagytak fel a baromfitartással, és a feldolgozók, takarmánykeverők bezárása miatt 4500-5000 további munkahely szűnt meg egy év alatt. Ugyanakkor a madárinfluenza a Baromfi Termék Tanács marketingkampánya révén nem okozott hosszabb távon kiesését - sikerült a biztonságosan fogyasztható magyar baromfi hírnevét visszaállítani, és gyorsan megállt a fogyasztás csökkenése.
A terméktanács most a kereskedelmi láncok által importált árletörő késztermékimporttal hadakozik. A terméktanács szerint a láncok általában nem választéknövelés, hanem az árak letörése céljából vásárolnak olcsó importhúst. Ezzel ugyanis rendszeres árengedményre kényszerítik a magyar feldolgozókat.
Januárban is
Egy hét alatt négy tonna romlott, lejárt szavatosságú, illetve bizonytalan eredetű húst és húskészítményt foglaltak le négy pesti piacon az ellenőrök. Süth Miklós, országos főállatorvos elárulta: az ünnep előtt kezdett fokozott razziák még januárban is folytatódnak, mert igyekeznek megakadályozni, hogy az elfekvő készlet visszakerüljön a boltokba. Tavaly a baromfi, az idén a vörös húsok, vagyis a sertés és a marha vezeti a lefoglalt áruk toplistáját. Az előre hozott időpontban indult, jellemzően hajnali piaci ellenőrzésekkel a feketegazdaságra is súlyos csapást tudnak mérni, amit konkrét visszajelzések igazolnak. Egy-egy ellenőrzés után a legális húskereskedők folyamatosan jelzik, hogy megugrik a forgalmuk, és nő a felvásárlási ár, hiszen megcsappan az olcsó, ismeretlen eredetű áru utánpótlása.
A múlt heti Lehel piaci razzián hat vállalkozónál 3,2 tonna élelmiszert foglaltak le, négy nap múlva ugyanott, a visszatérő élelmiszerbiztonsági ellenőrök 153 kiló húskészítményt vontak ki a forgalomból. Ez még mindig nagyon sok, de érzékelteti, hogy jóval kevesebb újrafagyasztott, és romlott áru lehet már a raktárakban. A Vámház körúti Nagycsarnokban 394 kiló, a Bosnyák téri piacon 173 kiló, a Fény utcai piacon 19 kiló áru miatt kellett intézkedni. A bírságok mértékét nem befolyásolja, hogy az áru fogyaszthatósági hat hónapja, vagy csak két napja járt le, a szankciót a mennyiség és a visszaeső szabálysértés ténye határozza meg.
Minden második kiállító külföldről érkezett a tegnap véget ért Foodapest élelmiszer-ipari szakkiállításra. A kőbányai vásárvárosban idén, több mint 600 kiállító vett részt a seregszemlén. A keddi megnyitón Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nem véletlenül beszélt arról: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében a hangsúly mindenekelőtt a nemzetközi versenyképesség növelésére kerül az elkövetkező években. (Cz. P.)
Nem szempont a honi eredet
A magyar vásárlók 41,3 részesíti előnyben a hazai származású élelmiszert, míg 58 százalékuk, ha meg is nézi, honnan van az áru, csak az ár alapján dönt - derül ki a GfK Hungária és a Mai Piac 2005-ös felméréséből. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a friss húsáruknál általában jellemző a markáns hazai jelenlét, de ez időnként és régiónként változhat. Így például baromfihús esetén a nyár óta lezajlott termelői áremelkedés és a madárinfluenza okán kialakult termeléscsökkenés miatt a kereskedők az importtermékek után nyúlnak.
A főtitkár megkockáztatta, hogy a baromfi esetében ez átmeneti, az ugyanis tipikusan olyan termék, ahol a vásárló a hazai ízeket keresi. Hardy Mihály, a Tesco szóvivője nem mondott konkrét számokat, de elenyészőnek nevezte az import tőkehús és friss baromfihús arányát kínálatukban. Mint mondta, beszerzéseikben igyekeznek a helyi termelőket előnyben részesíteni. Az előforduló importtételek szerinte jellemzően
