Csupa olyan dolgot vágtak egymás fejéhez, ami amiatt volt a leginkább sértő, mert igaz. Persze hogy udvariatlanság volt nem meghívni a megyei közgyűlési elnököket, aztán a szemükre vetni, hogy most hívatlanul is bevonultak, akik máskor kivonulnak. Persze hogy nem szavazták meg a fideszesek a régióról szóló törvényt - de pusztán azért kár volt reményeket kelteni a közvélemény józanabb részében, hogy mindezt százegyedszer is egymás fejéhez vágják.

Mert közben a helyzet komoly. Például a dél-alföldi régió, amelyik ráadásul nem is a legrosszabb helyzetben van Magyarországon, 1995 és 2003 között 15 százalékkal esett vissza az egy főre jutó GDP-t tekintve az átlaghoz képest is. Az alsóbb rendű utak néhol szinte járhatatlanok. Vannak kistérségek, ahol a 30 százalékot alig haladja meg a foglalkoztatás. A régiót azonban már nem lehet két részre szakítani: a 47-es út egyik állomása például az MSZP-s Szeged, a másik a fideszes Hódmezővásárhely. Úgy is volt, hogy a regionális fejlesztési tanácsban a helyi fideszesek tudomásul veszik: a kormányoldalé a többség. A kormánypártiak meg tudomásul veszik, számos településen és a megyei választáson az ellenzék győzött. Az ellenzék elfogadja, hogy az önkormányzati választáson vesztes Balogh László lesz a régióelnök, aki viszont felajánlja a társelnökséget a három ellenzéki megyei elnöknek is. Úgy volt továbbá, hogy ők el is fogadják. De aztán a szerdai veszekedés hatására pénteken mégsem fogadták el. Talán azért, mert a Fidesz-központ nem nézte volna ezt jó szemmel; talán azért, mert a miniszterelnök indulatos kioktatása megalázta őket. A megyei elnökök úgy viselkedtek, ahogy pártjuk várta, de egyikük váratlanul beajánlotta maga helyett az új bajai fideszes polgármestert, aki még váratlanabbul elfogadta a társelnökséget.

Fordulatot nem jelentett volna az eredeti elképzelés megvalósulása sem, mégis kár, hogy nem történt meg. Szimbolikus jelzése lehetett volna egy politikai társbérlet működőképességének.

Bajnai Gordon kormánybiztos azt mondta tegnap: a régiótanácsokban talán létrejöhet Magyarországon egy új politikai kultúra. Ettől még messze vagyunk, de az Európai Unió támogatása új helyzetet teremt: immár úgy lehet működtetni a rendszert, hogy pénz is van benne. Ettől kezdve pedig a tényleges érdekek fölülírhatják az éppen aktuális pártpolitikát. Lesz vita így is elég: Szegedet fejlesszék, mert az majd húzza magával a környezetét, és Botka polgármester különben is nagyon erős? De ha Szegedet fejlesztik, mikor lesz abból haszna például Bajának? Ha utat építenek, nem jut munkahelyteremtésre, ám ha nincs út, nem jönnek a befektetők. Kinek a programja kerüljön előre, és kié maradjon el végleg?

Az lesz ugyanis majd az igazi konfliktus, amit a kormánybiztos úgy fogalmazott meg: több út, mint forrás.