A kilakoltatási moratóriumról rendelkező törvény felülvizsgálata miatt Alkotmánybírósághoz fordul Derce Tamás Újpest polgármestere, mert szerinte a jogszabály elfogadhatatlanul korlátozza az önkormányzatok tulajdonhoz fűződő jogát. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint ugyanis december 1-je és április 1-je között nem lehet utcára tenni azokat az embereket, akiknek a kilakoltatását egyébként a bíróság jogerős ítélettel elrendelte.

A polgármester mindehhez siet hozzátenni, ez nem azt jelenti, hogy bárkit is utcára szeretnének tenni a, eddig sem így jártak el, és "nem szeretnénk a kegyetlen önkormányzat hírét kelteni önmagunkról". De a lakbérüket vagy a rezsit évek óta nem fizetők Újpesten évente több százmillió forintos hátralékot halmoznak fel, amit végül mindig az önkormányzatnak kell kifizetnie. A moratórium miatt viszont ellenük nem lehet időben fellépni, a bérlakást másnak kiadni, ráadásul ezen időszak alatt a bennélők tovább halmozzák a tartozásukat, amit később, egy újabb eljárásban lehet rajtuk számonkérni, ha egyáltalán lehet. A IV. kerület egyébként csak a legvégső eszközként fordul bírósághoz, és az ítéletek után is minden egyes esetben külön megvizsgálja, miként kerülheti el, hogy valaki az intézkedés miatt hajléktalanná váljon. Másik bérleménybe költöztetés vagy a segélyezés mellett számos más lehetőséget is biztosítanak az újpestieknek, akik kérhetnek részletfizetést vagy átütemezést is. Segélyt természetesen csak annak tudnak adni, aki a törvényi feltételeknek megfelel. Abban az esetben, ha valakivel semmilyen módon nem lehet megegyezni és semmilyen hajlandóságot nem mutat a fizetésre, az önkormányzatnak nincs más lehetősége, mint a pereskedés és végül a kilakoltatás.

A polgármester szerint Újpesten sok olyan tisztességes ember, köztük idős nyugdíjas él, akiknek gondot okoz a közüzemi számlák kifizetése, ám mégis becsülettel kigazdálkodják, és inkább az étkezésen spórolnak. Akiknek tudnak, segítenek, de az önkormányzat részéről épp a tisztességesen fizetőkkel szemben lenne erkölcsetelen lépés, ha a notórius tartozók felett szemet húnynának. Egyébként pedig a kerületen nem lehet számon kérni az erkölcsöt, az erkölcsösséget, hiszen törvény szerint jár el, amikor kezdeményezi a kilakoltatási eljárást. A törvény betartása pedig nem lehet erkölcstelen, ha mégis, akkor a jogszabály az.

Az Alkotmánybíróságtól annak megállapítását kérik, hogy az évek óta bizonyíthatóan tisztességtelen bérlőkkel szemben az önkormányzatok a téli hónapokban is eljárhassanak. Azaz, a taláros testület törölje a bírósági végrehajtásról szóló törvényből a kötelező moratóriumi rendelkezést. Ez utóbbi ugyanis szociális kérdés, s annak megfelelően kell rendezni. A helyhatóságok viszont súlyos anyagi vszteséget szenvednek el a moratóriumi ideje alatt, a kárt pedig senki nem téríti meg nekik. A törvényhozóknak a jövőben meg kell határozniuk, a díjhátralék miatt kilakoltatottak esetében ki viselje az anyagi felelősséget. Derce Tamás szerint mivel a bennélőknek semmilyen anyagi tartaléka vagy vagyona nincs, ezért valamilyen formában az államnak kellene kárpótolnia az önkormányzatokat.

Derce Tamás