Inkább csak ijesztgetésre használja az adóhivatalt a kormány az új fűtéstámogatási rendeletben: valójában aligha várhatja bárki, hogy a támogatási igénylés adatainak valóságtartamáról érdemben bárki nyilatkozni tudjon - az adatlap erre biztos nem lesz jó.

A gáz- és távhőár-támogatási rendelet tegnap jelent meg - ebben zömmel a korábban bejelentettnek megfelelő változások szerepelnek. E szerint támogatás azoknak jár, akiknél az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum három és félszeresét, ami jövőre 93 905 forint lesz. Minél kisebb az egy főre eső jövedelem, annál nagyobb a támogatás, és a kormány kitart amellett is, hogy nem minden családtag ér egy teljes embert: a második felnőtt csak 0,9-et, az első két gyerek - alapesetben - 0,8 embert ér, a továbbiak 0,7-et - legalábbis a fűtéstámogatás szempontjából. (Felfelé korrigálnak azonban a gyermekét egyedül nevelő szülőnél: nála 1,2 fogyasztási egységnek kell számolni).

Ami érdekes, hogy - az előzetes bejelentésnek egyébként megfelelően - az elmúlt három- havi jövedelemről kell csak számot adni. Ebbe a nettó bért, a nyugdíjat és a rendszeres juttatásokat értik, a különböző átmeneti segélyeket nem (a gyes, gyedet viszont igen). Az osztalékból, árfolyam-nyereségből származó jövedelmekről nem esik szó - úgy tűnik, mintha a vállalkozásból származó jövedelmekként sorolnák fel ezeket. Csakhogy a vállalkozásból nem feltétlenül havi rendszerességgel érkezik a pénz, nem is biztos, hogy onnan jön az osztalék. Ráadásul miután a december elején érkező papírt március közepéig be lehet adni (ilyenkor januárig visszamenőleg jár a támogatás), így sokaknak igazán könnyű lehet olyan időszakot megválasztani, amikor éppen kisebb volt a személyes bevétel.

Az ellenőrzést tovább nehezíti az igénylőlap. Az adóazonosító jelet például csak az igénylőnek kell megadni, a többieknek nem - a név és a születési idő alapján az adóhivatal azonban nehezen lesz képes ellenőrzésre. Ráadásul a rubrikába az elmúlt három hónapi egy hónapra kiszámolt átlagjövedelmét kell megadni - erről nem kötelező igazolást tartani (a munkáltatók éves jövedelemről adnak ki ilyet, legfeljebb hitelkérelmekhez külön kérésre). Az adóhivatalnak se lesz adata arra, hogy ellenőrizze: tényleg annyit keresett-e az igénylő - a bevallások még évesek, legfeljebb a járulék-adatbázisból vonható le következtetés (ám ez számos jövedelmet nem tartalmaz). Mindeközben maga a rendelet is esetlegességként beszél az adóhivatali ellenőrzés lehetőségéről - igaz, ennek jogosságát az igénylőnek aláírásával kell elismerni. Ugyanez hozzájárulást ad az adatok kezeléséhez is - ez alapján továbbíthatja majd az igénylést megkapó Magyar Államkincstár az adatokat az APEH-nak, ha akarja, és ha az tud valamit kezdeni vele.

Az adatvédelmi biztos mindenesetre az Indexnek azt mondta: adatvédelmi szempontból aggályosnak találja, amit hallott a rendeletről. Igaz: azt nem mutatták meg neki, pedig előzetesen véleményeznie kellett volna.