Lecsiszolt luxusprofit
Lapunk információi szerint Kóka János gazdasági miniszter napokon belül kihirdeti az új erőmű-árrendeletet. Szakértői számítások szerint ennek nyomán december közepétől az összes magántulajdonú erőműnek csökken a nyereségszintje.
Az ügy előzménye a választási kampányra nyúlik vissza. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke parlamenti felszólalásában dobta be a köztudatba: egyes erőművek "luxusprofitot" tesznek zsebre, amit, ha kormányra kerülnek, "le fognak törni". Bár Kóka János azonnali viszontválaszában a legcsekélyebb mértékben sem adott igazat a pártvezérnek, kiderült, hogy a háttérben a kormány is sokallja egyes erőművek nyereségszintjét. Röviddel ezután a kérdésben éles, ám jól titkolt koalíciós ellentét is kialakult. Azt a liberálisok is elismerték, hogy egyes erőműveknek magas lehet a profitja, de Kóka János - kettős minőségben, liberális politikusként illetve a gazdasági tárca irányítójaként - többször hangsúlyozta: kizárólag a kölcsönös engedmények alapján álló tárgyalásos megoldást támogatja. A szocialista frakció azonban kihátrált a koalíciós társ mögül, és arra az álláspontra helyezkedett: vissza kell állítani a Fidesz által eltörölt hatósági erőműárat.
Az erőművek eme eljárás ellen tiltakoztak. Hozzájuk közel álló szakértők úgy vélték, az erőművek bevételének jelentős csökkentése akár a villamosenergia-rendszer összeomlásához is vezethet, a hatósági ár visszaállítása pedig visszalépés a "múltba", hiszen az EU a piac egyre nagyobb felszabadítását igényli. Végül is a választásokat megelőző utolsó parlamenti ülés éjszakáján a törvény "átment" a Tisztelt Házon: a szabad demokraták egyöntetűen tiltakoztak, a Fideszesek viszont vagy nem szavaztak, vagy tartózkodtak - passzivitásukkal segítve, hogy a szocialisták elfogadhassák a javaslatot.
Az újjáalakuló kormányban a gazdasági tárca ismét Kóka Jánoshoz került. Aztán a törvény végrehajtási utasítása valahogy nem akaródzott megszületni. Hivatalosan "tárcaegyeztetés" zajlott, ám ezt mindenki más a koalíciós partnerek folytatódó asztal alatti rugdosódásának tudta be.
Mostanra végül is megszületett a rendelet. A tartalmát első látásra nehéz értelmezni: minden közüzemi erőmű esetében tartalmaz egy rendelkezésre állási és egy áramátvételi díjat is, ám azt nem, hogy eddig ez mennyi volt. A Fidesz által részben felszabadított piacon ugyanis ezeket a tarifákat az állami Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és az erőművek közötti titkos szerződések rögzítették.
Információnk szerint azonban a rendelet több nagy erőművet rendkívül érzékenyen érint. Ezek a Dunamenti és a Tiszai, kisebb mértékben pedig a Csepeli illetve a Mátrai. Úgy tudjuk: a rendelet minden erőműre egységesen 7,1 százalékos "eszközarányos tőkemegtérülési rátát" határoz meg. A Figyelő Top200 nyilvános számításai szerint ezen blokkokat működtető cégek hasonló adata 2005-ben 19,4, 14,2, 5,2 és 9,7 százalék volt. (Ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek, mert a cégek nyereségéhez más tevékenységek is hozzájárulnak.)
Az "ellenlépések" tekintetében tapasztalataink szerint nem mutatkozik együttműködés az erőművek között. Úgy tudjuk - a korábbi hatósági áras rendszertől eltérően - a mostani árak kihirdetését nem előzte meg költségfelülvizsgálat, és következő lépésként sokan "jogi utat" emlegetnek. (Ez azonban nem akadályozza meg az érvénybe lépést.)
Az ügy kiindulópontja mára nagyjából elsikkadni látszik. Az alapkérdés ugyanis az volt, hogy az erőművek nyereségének csökkentése nyomán mérsékelhetők-e a lakossági áramárak. Nos nem. Egyszerűen annyi történik - tudtuk meg -, hogy az egyedüli nagykereskedő MVM-től év elején ezt az összeget az árak meghatározásánál "elvették" - a lakossági árak így nem emelkedtek -, mostantól pedig ezt a cég részben visszakapja. Számítások szerint az MVM a végrehajtási utasítás késlekedése miatt nagyjából 18 milliárd forinttól esett el.
Az is más megvilágításba helyezheti a kérdést, hogy biztosnak látszik: jövő év közepétől egységesen minden energetikai árat felszabadítanak. Így akkor ez a nagy dérrel-dúrral meghozott rendelet is hatályát veszti. Lényegében tehát a törvény kizárólag arra lesz jó, hogy ez év végétől jövő év közepéig az MVM kiadásai mintegy 9 milliárd forinttal csökkenjenek.
Erőművek adatai
Forrás: Népszabadság-gyűjtés, Figyelő Top 200
| 2005-ös eszköz- | Új rendelkezésre | Új energiadíj | |
| Erőmű neve | arányos eredmény* | állási díj | (eFt/MWh) |
| (százalék) | (MFt/MW/év) | ||
| Budapesti Erőmű Zrt. | 2,5 | ||
| Kelenföld GT2 | 51,6 | 12,9 | |
| Újpesti | 45,2 | 12,9 | |
| Kispesti | 27,2 | 17,0 | |
| Csepeli Áramtermelő Kft. | 5,2 | 35,4 | 17,1 |
| Dunamenti Erőmű Zrt. | 19,4 | ||
| F blokkok | 10,6 | 21,7 | |
| G2 blokk | 21,6 | 17,1 | |
| Mátrai Erőmű Zrt. (III.-V. blokk) | 9,7 | 29,4 | 9,0 |
| Paksi Atomerőmű Rt. | 1,5 | 53,9 | 0,8 |
| Pannon Hőerőmű (IV. blokk) Zrt. | n.a. | 60,8 | 10,8 |
| AES-Tisza Erőmű Kft. | 14,2 | 10,6 | 21,0 |
* eszközarányos adózott eredmény (ROA)
