Forrongó egyházak

egyházak - finanszírozás

Forrongnak a nagy keresztény egyházak, tart a nyilatkozatháború. Két héttel ezelőtt először a református egyház zsinati elnöksége tiltakozott. A kormány magatartását őszintétlennek és félrevezetőnek tartva a reformátusok azt állították, hogy a zárszámadási törvény tervezete nem felel meg a szektorsemleges finanszírozás elvének, hátrányos megkülönböztetésben részesíti az egyházi iskolák diákjait és családjaikat.

Pár nap múlva az evangélikus egyház elnöksége is csatlakozott: károsnak, érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte az eljárást. "Nem megalapozatlan egyházi igények teljesítését várjuk, hanem a törvényes rend betartását" - jelentették ki az evangélikusok. Hasonlóan nyilatkozott Pápai Lajos katolikus püspök is, aki kilátásba helyezte, hogy az egyházak az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz fordulnak.

Az egyházak számításai szerint a zárszámadási törvény révén közel ötmilliárd forintot kellene kapniuk az egyházi intézmények fenntartóinak, a kormány viszont csupán 1,84 milliárdot állapított meg. Az eltérés meghaladja a hárommilliárd forintot.

A katolikus püspöki kar tegnapi közleménye szerint jogsértés történt. A zárszámadási törvényben elfogadott összegek - olvasható - hátrányosan érintik az egyházi intézményeket: "Fájlaljuk, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya nem teljesítette a Szentszékkel kötött nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit".

A zárszámadási törvény körül már tavaly is kitört a botrány. Az egyházak akkor mintegy 1,9 milliárd forintot tartottak volna jogosnak, a kormányzat azonban mindössze 112 milliót. A parlament végül részben engedett, és - pontosan nem tudni, milyen megfontolásból - 912 millió forintot szavazott meg.

Ami a mostani vitát illeti: Csepregi András, az egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője szeretné elkerülni a félreértéseket, ezért nem vállalkozott arra, hogy néhány mondatban összefoglalja álláspontját. A későbbiekben - mondta - nagyobb terjedelemben készséggel nyilatkozik az egyházi juttatások kiszámításának módjáról.

Az egyházak az érdemi egyeztetések elmaradását is hiányolják, és szerintük ez nem kizárólag pénzügyi területen okoz gondot. Bölcskei Gusztáv református püspök a minap példaként említette, hogy a kormány előzetesen az egyházi kapcsolatok titkársága vezetőjének kilétéről sem konzultált. A személyében érintett Csepregi András ezzel kapcsolatban megjegyezte: furcsának tartaná, ha ebben a kérdésben kötelező lenne egyeztetni az egyházakkal. Hiszen - hangsúlyozta - nemcsak az egyházak függetlenek az államtól, hanem az állam is független az egyházaktól.(Cz. G.)

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.