Kínos-e vagy sem? - Lengyelország a végsőkig kitartott csütörtökön, az EU-képviselők brüsszeli ülésén a már korábban is kilátásba helyezett vétő mellett. Ez azt jelenti: mivel a közös tárgyalási mandátumhoz minden tagállam egyöntetű hozzájárulása szükséges, Varsó ellenkezése miatt az EU képviselői egyelőre nem állapodhatnak meg a Kremllel a decemberben lejáró partnerségi megállapodás meghosszabításáról. Pénteken, Helsinkiben legalábbis semmiképpen sem. - Nem alakul ki joghézag a mostani EU-orosz megállapodás lejártával - mondta Emma Udwin, az Európai Bizottság egyik szóvivője. 

Mint megírtuk, a lengyelek - akiket forrásaink szerint igencsak kötött mandátummal képviseltek Brüsszelben - az egy éve orosz részről bevezetett hús-, és zöldségexport-tilalom feloldását követelik. Csütörtökre kiderült: az Európai Bizottság vizsgálata szerint voltak ugyan kisebb állategészségügyi problémák a lengyel hússal, de ezek megszűntek, s az orosz reakció egészében véve aránytalan. Brüsszel eddig is támogatta Varsót abban, hogy a tilalmat mielőbb fel kell oldani. A minden bizonnyal politikai okokból, a rossz orosz-lengyel viszonynak betudható okokból fenntartott embargó már 400 millió euró bevételkiesést okozott a lengyeleknek.

Varsó eddig a megújítandó EU-orosz partnerségi megállapodás egyik fő elemét, az energiaegyezséget szemelte ki alkupozíciójának erősítésére. Váltig ahhoz ragaszkodott, hogy Moszkva inkább az ún energiachartát, e nemzetközi, ám főleg európaiak által aláírt egyezményt ratifikálja. Holott tudni lehet: az utóbbi évtizedben gazdaságilag és politikailag is megerősödött Oroszország nem hajlandó olyan mértékben elkötelezni magát a Nyugatnak, mint a 90-es években, pénzügyi válsága és a mostanihoz képest jóval nyomottabb enrgiaárak közepette. Pedig az európaiak végre garanciákat is szeretnének a nyugati energiavállalatok "átlátható" elbírálására Oroszországban. Az önkényességet szeretnék felszámolni, mondván: a Shellt mondvacsinált környezetvédelmi érvekkel szorították ki a Szahalin-szigeti beruházásából. Abban is erőfitogtatást éreznek, hogy a Kreml támogatását élvező Gazprom nem enged magához közel senkit a Barents-tengeri monstre Stokman-gázlelőhely kiaknázásában. Az EU-nak más téren is vannak követelései: az uniós légitársaságok jelenleg 300 millió dollárt fizetnek, hogy Szibérián átrepülhessenek ázsiai célpontjaik felé.
Miközben az európai pozíció a lengyel vétóval érezhetően meggyengült, Oroszország tovább élezi a feszültséget. Azzal fenyeget, hogy januártól az egész EU húsexportját betilthatja, mivel a belépő Románia és Bulgária egészségügyi szabályai nem jelentenek garanciát az élelmiszerbiztonságra. Brüsszel elismer ugyan kisebb hiányosságokat - sőt egyes romániai és bolgár feldolgozóüzemekből maga kezdeményezte az export visszatartását kilenc hónapra, amíg a higiéniai problémákat meg nem oldják -, de az orosz reakciót itt is eltúlzottnak tartja. Moszkva ráadásul csütörtökön jelezte: összeköti a lengyel és a román-bolgár ügyet, azaz nem hajlandó a már most érvényben lévő tilalom feloldására, amíg az utóbbi két országgal szemben aggályai vannak. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor igyekezett csillapítani a kedélyeket. - Azok, akik attól intenek, hogy Európa függővé válik Oroszországtól, feketében és fehérben látják az orosz-EU kapcsolatokat, és megpróbálják belehelyezni azt a barát vagy ellenség idejétmúlt modelljébe - hangsúlyozta.

Brüsszeli megfigyelők a végsőkig tartó lengyel makacskodást figyelemreméltónak tartják, emlékeztetve: Varsó - Madriddal karöltve - három éve (még Leszek Miller baloldali kormánya alatt) az EU-alkotmány elfogadását is megakadályozta már egyszer. Ugyanakkor az árukapcsolásos zsarolás nem éppen ismeretlen uniós berkekben: tavaly októberben az osztrákok csak azzal a feltétellel járultak hozzá a törökökkel való csatlakozási tárgyaláskezdéshez, hogy egyúttal a horvátokkal is megbeszélések kezdődnek.