Eltérített EU-támogatások
Csúfot űznek az új EU-tagállamok az uniós előírásból, hogy a regionális támogatásokat legalább részben az éghajlatváltozás megelőzésére, illetve a fenntartható energiaforrások fejlesztésére is fordítsák - állítják a témával foglalkozó civil szervezetek. A Föld Barátai, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Bankfigyelő Hálózat Litvánia kivételével az öszszes kelet-közép-európai új EU-tagállamot azzal ostorozza: túl sokat költ közlekedésfejlesztésre, és nagyon keveset a környezetre. Brüsszeli tudósítónk jelentése szerint a 2007-2013-as időszakban a visegrádi, illetve a balti államoknak, valamint Szlovéniának, Bulgáriának és Romániának együttesen járó 157 milliárd euró strukturális és kohéziós forrásból csak hárommilliárd jut majd zöldcélokra, miközben húszmilliárd a közlekedésre. Az összesen nyolcezermilliárd forint uniós pénzre jogosult Magyarország is csak egy százalékot (mint az MTVSZ szakértőjétől megtudtuk, hazánk az elkölthető 22,9 milliárd euróból csak 0,24 milliárd eurót tervez zöldenergetikai beruházásokra fordítani, ugyanakkor több mint 5 milliárdot kíván autópályák és utak építésébe fektetni). A környezetvédő civil szervezetek szerint minimum ötszázalékos ráfordítással teljesíthetők az EU céljai, s ezt csak a hatszázalékos Litvánia éri el.
A felzárkóztatási EU-források felhasználásában egyébként átok ül a környezetvédelmen. 1990 és 2003 között éppen az akkori tizenötök négy legnagyobb kohéziós kedvezményezettjénél mérték az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legnagyobb növekedését. Spanyolországban 41,7, Portugáliában 36,7, Görögországban 25,8, Írországban pedig 25,6 százalékos emisszióemelkedést figyeltek meg, miközben az EU átlagosan 1,4 százalékos csökkenést produkált (ami azonban így is bőven elmarad a károsanyag-kibocsátás 2012-re kitűzött, nyolcszázalékos leszorításától). A fejlett világban 5,9 százalék volt az emisszió átlagos csökkenése, ám - a szovjet típusú, erősen környezetszennyező nagyipar összeomlása miatt - ez éppen az új EU-tagoknak, azon belül is főleg a balti államoknak köszönhető. Ugyanakkor a civil szféra azzal számol: 2010-ig további csökkenés helyett tizenegy százalékkal újra megugrik a károsanyag-kibocsátás az újaknál.
Az EU egyébként 2020-ig egyötödével csökkenteni akarja az energiafelhasználást. Ehhez viszont többet kellene költeni az épületek hőszigetelésére, szél-, és napenergiai beruházásokra, a biomassza hasznosítására. Az Európai Bizottság legalább arra igyekszik rászorítani a tagállamokat, hogy kerüljenek közelebb a 2010-re célul tűzött - ám már most elérhetetlennek tűnő - tizenkét százalékos megújulóenergia-arányhoz, egyelőre kevés sikerrel.
A magyar zöldtárca álláspontja szerint valóban kevés ugyan az energiaszektor zöldítésére szánt keret, de annál azért több, ami a civilek kimutatásaiban szerepel, mivel a Regionális Operatív Programokban és a mezőgazdasági támogatások között is lesznek ilyen címkézésű források. Halvány reménysugárként pedig arra is számítani lehet, hogy a végső szót nem a pénzeket a tárcák erősorrendje szerint elosztó kormány, hanem a brüszszeli Bizottság mondja majd ki.
