Feljavított konvergenciaprogram
November végén küldi a kormány Brüsszelbe az újabb konvergenciaprogramot - ennek első olvasatát meg is tárgyalta a kabinet. A szeptember elején az unió elé tárt konvergenciaprogam tulajdonképpen kiegészítése volt a múlt év véginek. Igaz, a megújított verzió szinte mindenben különbözött az eredetitől. A mostani, a minden uniós ország számára előírt éves beszámolási kötelezettség teljesítését jelenti, és alapvetően nem különbözik a pár hónappal ezelőtt tett vállalásoktól. Danks Emese kormányszóvivő bejelentése szerint csak az igeidők térnek el, új intézkedésről nincs benne szó. Ez azért érdekes, mert az Európai Unió elvárna néhány újdonságot a magyar kormánytól.
Az Európai Bizottság azért bírálta a kabinetet, mert reformelképzeléseit nem támasztotta alá kellően, és nem adott igazán jó választ az alapvető kérdésre: miként oldjuk meg, hogy mind kevesebb adófizető hozzájárulásaiból kell egyre több nyugdíjast eltartani. A kérdésre az új konvergenciaprogramban sincs válasz: a nyugdíjkiadások a korábbi és a mostani prognózis szerint is 2050-ben a GDP 3,9 százalékát kitevő hiányt okoznak majd az államháztartásban - vagyis eleve többet, mint amekkora deficitet egy uniós ország megengedhetne magának.
A reformügyeket illetően a szeptemberben leadott terv és a mostani között két különbség van. A kormány egyrészt feltünteti, és valamivel részletesebben fejti ki a már elfogadott változásokat, másrészt némileg halasztja a közigazgatási reformra megadott határidőket - a realitásokhoz közelebb hozva azokat. A minisztériumi funkcionális területek - humánpolitika, vagyonkezelés, üzemeltetés, informatika - összevonását a szeptemberi terv január elsejével vállalta, a mostani azt írja: "2007-től". A központi közigazgatás átszervezésének határideje ez év vége volt, most már 2006-2007. Cserébe azonban a kormány 2007. első felére - újdonságként - ígéri a kistérségi besorolás felülvizsgálatát. Új ígéret továbbá: jövőre törvényt nyújtanak be arról, hogy a kistérségi székhely jegyzőjéhez telepítik át az államigazgatási jegyzői feladatokat.
A konvergenciaprogram továbbra sem szól az esetleges adóreformról - pedig ezt már nem csak a hazai közgazdászok többsége sürgeti, szükségességét kormányon belül is egyre többször ismerik el. Adóügyi koncepcióváltásra legfeljebb csak a némileg módosított mutatókból lehetne következtetni - bár pénzügyminisztériumi forrásaink azt mondták: a változásokból nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Ezeknek - hangsúlyozták - inkább technikai eredetük van.
Az alapvető számok persze nem változtak: az államháztartási hiányt most is ugyanolyan ütemben tervezi a kormány csökkenteni, mint szeptemberben (a GDP 10,1 százalékát kitevő idei szintről 2009-re a GDP 3,2 százalékára, majd tovább). Az államadósság-mutató azonban ezúttal minden évre kisebb értéket mutat, mint szeptemberben - persze, még így is rendre a nemzeti össztermék 70 százaléka körül jár, és növekedni is fog 2008-ig. A csökkenés oka technikai: miután a KSH az ősszel - az Eurostat iránymutatása nyomán - újraszámolta a magyar GDP-t, és az magasabb lett, az ennek arányában kifejezett államadósság alacsonyabb. Ez csak azért érdekes, mert a nagyobb GDP-nek elvileg a hiányszámokban is tükröződnie kellene - ám ez nem így van. A magyarázat szerint a módosításnak nem akkora a hatása. De tény: az új GDP-szám azért adott a kormánynak néhány tízmilliárdos költési lehetőséget (hiánynövekedési esélyt).
Ezt a lehetőséget - valószínűsíthetjük - talán az adóprés enyhítésére használják fel: az új számokból legalábbis ez derül ki. Szeptemberben a kabinet még azzal számolt, hogy az adó- és járulékbevételek aránya a GDP 36,9 százalékát jelentő szintről 2008-ra - két év emelkedése után - a nemzeti össztermék 39 százalékára kúszik fel, majd 2010-re annak 38,5 százalékáig csökken. Az új terv szerint viszont az idei 36,5 százalékos elvonási szint jövőre éri el maximumát, 38,1 százalékon, majd 2008-tól csökken, és 2010-re 37 százalékon állapodik meg. Vagyis: a kormány már kisebb bevételekkel kalkulál, mint két hónapja - de állítólag nem az adóreform okán. Más kérdés: ahhoz, hogy a kisebb bevételek mellett a hiányt tartani lehessen, a korábbiaknál nagyobb mértékű kiadáscsökkentésre van szükség. Ez annak rendje szerint szerepel is a számokban. Mindenesetre a korábbi terv 2006 és 2010 között a GDP 4,6-5,6 százalékát kitevő lefaragásról adott számot, miközben az új már 6,5 százalékkal számol - a különbség mai áron megközelíti a 250 milliárd forintot. Ez azonban nem a központi kormányzatot érintő keményebb megszorítások eredménye: az igazgatási kiadások ugyanis az új tervben magasabbak, mint a régiben. Így a spórolás valószínűleg az ártámogatások lefaragásának az eredménye: a kormány ambiciózus tervet fogalmaz meg a közlekedési támogatások csökkentésére.
Optimizmusból egyébként sincs hiány az új tervekben: a kormány immár a beruházások gyorsabb ütemű növekedésével számol, mint korábban. Úgy véli, jövőre valamivel kevésbé esik vissza a fogyasztás, és persze gyorsabban nő az export is, mint szeptemberben gondolták - érdekes módon azonban, mindezek eredőjeként a gazdasági növekedés számai maradtak, ahol voltak. Az inflációs prognózis sem igazán változott: bár az újabb adatok alapján már erre az évre 3,9 százalékos áremelkedési ütemet várnak (szeptemberben 3,5 százalék volt a prognózis) a jövő évi jóslat maradt 6,2 százalék.
Az infláció, a hiány és az államadósság az új terv szerint is 2009-ben érhet el arra a szintre, amikor már van esélyünk becsusszanni a maastrichti kritériumok alá (az államadósság esetében a két év folyamatos mérséklődését előíró szabály teljesítésével). Az euró bevezetésének tervezett időpontja ennek alapján legkorábban 2011 lehetne - ám ezt a program továbbra sem adja meg.