Az Európai Bizottság tegnap közzétett tanulmánya sürgeti, hogy a tagországok további szerkezeti reformokkal, közpénzügyi konszolidációval teremtsenek jobb növekedési környezetet. A nemzeti költségvetések jobb összehangolására és közös reform-erőfeszítésekre is szükség lenne.

Az elemzés szerint még mindig eltérések mutatkoznak az egyes országok növekedési ütemében, inflációjában és versenyképességében. Ennek okai a következők:

1. Néhány tagország még mindig nem alkalmazkodott az alacsony kamathoz.

2. Egyes országok elmulasztották, hogy az alacsony kamatra és kisebb adósságszolgálatra építve rendbe tegyék költségvetésüket és javítsák versenyképességüket.

3. Egyes esetekben a bérek és az árak túl lassan igazodtak a változó versenyképességi feltételekhez.

4. Az ingatlanpiaci áremelkedések egyes országokból átterjedtek más államokra.

5. A felzárkózásban észlelt különbségek a helyi politika következményei.

Az összegzés azt sugallja, hogy a költségvetési konszolidáció folyamán a növekedésösztönző kiadásokat - innováció, kutatás-fejlesztés, oktatás, továbbképzés - emelni kellene, többet kellene tenni az egységes pénzügyi piac létrehozásáért, a szakszervezeteknek tudomásul kellene venniük, hogy a bérek a termelékenység javulásának arányában nőhetnek. A politikusoknak pedig meggyőzőbben kellene elmagyarázniuk, mik az euró előnyei, s nem kéne a közös valutát bűnbakként használni a gazdasági problémák okainak megjelölésekor.

A közzétett kimutatások szerint egyébként 1992 és 1998 között az eurózóna tizenkét mai tagországa közül hatban gyorsabb volt a növekedés, mint 1999 és 2005 között, ötben pedig a korábbi időszakban alacsonyabb az átlagos infláció, mint a monetáris övezet létrejötte után.