A Karl Popper filozófus nyomán általa nyíltan is propagált "nyílt társadalom" gondolatébresztő példájának nevezte az Európai Uniót Soros György. A magyar származású filantróp amerikai milliárdos egy brüszszeli rendezvényen elmondott beszédében úgy vélte: a huszonötöknek előnyére válik, hogy egyik tagállam sem uralja a többieket, és az emberi jogokat is tiszteletben tartják.

Soros szerint az európai integráció annak a követelménynek is megfelel, miszerint "a nyílt társadalom tökéletlen társadalom, amely nyitott marad a továbbfejlődésre". Noha véleménye aligha volt kedvére a European Policy Centre eseményén szintén részt vevő Javier Solana uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek - ő ugyanis már az EU áhított közös külügyminiszteri székében ülhetne, ha az eredeti terveknek megfelelően e hó elején életbe léphetett volna az unió alkotmányos szerződése.

Soros úgy vélte: a dokumentum túl ambiciózus volt, legjobb lenne félretenni, a róla folytatott vitákat pedig jegelni. - Európának elsősorban a globális nyílt társadalmon kellene munkálkodnia - hangoztatta, mindamellett úgy vélve: "apránként" vissza lehetne csempészni a szerződés azon elemeit, amelyek az uniós döntéshozatali eljárást egyszerűsítenék.

Világpolitikai vonatkozásban az üzletember kifejtette: George W. Bush amerikai elnök, aki "zűrzavart hozott a világra", már nem képes a világ "napirendjének" meghatározására. Az EU-nak szerinte nem feltétlenül kellene már úgy elfogadnia az amerikaiak alakította világrendet, "ahogy az van". Soros az európaiak szemére vetette azt is: nem akarják elismerni, hogy Oroszország tekintélyelvű rendszerré vált, amely kétes energiaüzleteket köt, és a demokrácia minden intézményét ellenőrzése alatt akarja tartani.

Az EU maga is a kiutat keresi az alkotmány tavalyi kettős - francia és holland - kudarca nyomán előállt válságból. A jelenlegi soros finn elnökség eléggé passzív, némi áttörést a januártól elnöklő németektől várnak, de Berlinben azért óvatosságra intenek a túlzott várakozásokkal szemben. Nem világos, mikor és hogyan lehetne a számos tagállamban már ratifikált szöveget lenyomni a franciák és a hollandok torkán, arról nem beszélve, hogy a britek is bármikor készen állnak egy újabb elutasításra.

Eközben azonban a huszonötök a kulisszák mögött keresik a 2009-ig hivatalban lévő Solana immár közös külügyminiszter utódát, illetve építgetni kezdik az EU közös konzuli szolgálatát. A cél: Európa jobb képviselete a világban. A külügyminiszteri poszt Solana, illetve az Európai Bizottság külügyi biztosa (jelenleg az osztrák Benita Ferrero-Waldner) hivatalát egyesítené; a földrészünktől távol eső országokban sokszor nem is nagyon értik, miért van szükség mindkettőre.