Balkenende maradhat a holland kormányfő
Szoros eredménnyel a kormánykoalíciót eddig vezető Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) párt szerezte a legtöbb szavazatot a Hollandiában szerdán rendezett általános választáson - derül ki a voksolás alatt készített közvélemény-kutatásokból és az első nem hivatalos részeredményekből.
A NOS televízió jelentése szerint Jan Peter Balkenende kormányfő pártja 150-ből 43 képviselői helyet szerzett. A baloldali ellenzék vezető ereje, a Munkapárt (PvdA) 35 helyet, a liberális VVD (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) 21 helyet tudhat magáénak.
A választás nagy nyertese a baloldal széléhez közelebb álló Szocialista Párt (SP), amely a nagy erők közé verekedte magát 24 képviselői hellyel. Ugyanezt a sorrendet, de eltérő arányokat állapított meg a TNS-NIPO közvélemény-kutató cég, amely a CDA-nak 38, a Munkapártnak 34, a Szocialista Pártnak 30, a liberálisoknak 20 helyet jósolt.
A szavazatok 22 százalékának összeszámlálását követően ismertetett részeredmények szerint Balkenendéék 40, Wouter Bos PvdA-ja 33, a VVD 22, az SP 25 helyet szerzett. Ez utóbbi eredmény azt jelentené, hogy míg az eddigi legnagyobb erők mind vesztettek pozíciójukból az előző választáshoz képest (a kereszténydemokraták 4, a szociáldemokraták 9, a liberálisok 6 helyet), az eddig a kis pártok közé tartozó SP 16 helyet javított 2003 óta. Pim Fortuyn néhai roppant népszerű populista politikus pártja várhatóan egyetlen képviselővel sem kerülhet a kétkamarás parlament alsóházába.
A részvétel ezúttal is magas volt, 82 százalékos, szinte pontosan megegyezett a három évvel ezelőttivel. Összesen mintegy 12 millióan jogosultak választani az országban. Hollandiában ezúttal is előrehozott választásokat tartottak, immár a másodikat 2002 óta. Négy éven belül harmadszor is Balkenende tudott győzedelmeskedni, aki az elemzők szerint ezúttal egyértelműen az immár gyümölcseit érlelő gazdasági reformoknak köszönhette sikerét.
A korábbi két voksoláson fontos képviselői helyeket szerző populista erők kiszorulásának minden bizonnyal az az oka, hogy ezúttal a nagy pártok is kilátásba helyezték a bevándorlási politika szigorítását. A külföldi származású hollandok mindazonáltal láthatóan különbséget tudtak tenni az egyes pártok programjai között e téren: ők ugyanis a felmérések szerint meglehetősen egységesen, mintegy 80 százalékban a Munkapártra szavaztak.
A lakosság hagyományosan liberális szemléletének mérséklődését - továbbá közbiztonságérzetének romlását - mutatja a szabadelvű pártok visszaszorulása: a közepet jobbról közelítő VVD 6-10 helyet vesztett a 2003-as előző voksoláshoz képest, míg a baloldali liberális erő, a Demokraták 66 (amelynek koalíciós kivonulása váltotta ki az idő előtti választást) mindössze 2 helyre számíthat az eddigi hat helyett a képviselőházban.
A kabinet az elmúlt években jelentős reformokat hajtott végre a világ legbőkezűbbjei közé sorolt szociális rendszeren, így csökkentette az előnyugdíjazás, a munkanélküli segély, a szociális minimumjuttatás és a munkaképtelenség esetén nyújtott járulék mértékét, de kurtított az adókon és a vállalatok fizette terheken is. A baloldali ellenzék vádjai szerint ezzel jelentősen növelte a szegénységet az országban, a legfrissebb mutatók azonban azt tanúsítják, hogy a reformok látványos eredményeket hoztak: szeptemberben a munkanélküliség mindössze 4 százalékos volt, a gazdasági növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül várható, miközben jövőre a tervek szerint már az államháztartás is többletet fog produkálni.
A választás után megszólaló elemzők (akik közül többen már a voksolás előtt is komoly esélyt adtak egy CDA-PvdA nagykoalícióra) nehéz kormányalakítást jósoltak, és a várható koalícióváltozatok között előkelő helyre tették a két legerősebb párt szövetségét.(MTI)
