A PDSZ a közoktatási, költségvetési és közalkalmazotti törvény több passzusa, illetve módosított rendelkezései miatt tiltakozik - mondta sajtótájékoztatóján a szakszervezeti elnök, hozzátéve: időben kívánják figyelmeztetni a kormányt, hogy most még van idő a módosítások beterjesztésére.

A közoktatási törvény módosítása 15-20 ezer pedagógus elbocsátásához vezethet, tiltja elvégzett feladatok kifizetését, s nemcsak a dolgozók érdekeit, hanem az alkotmányt is sérti - sorolta kifogásaikat Kerpen Gábor. Kifejtette: az intézkedések hatására romlik a közoktatás minősége és az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások - különösen a tanórán kívüli tevékenységek - mennyisége. Kifogásolta a kéthavi munkaidőkeret bevezetését is, amelynek szabályozása akadályozza a tanórán kívüli tevékenységek elismerését.

Bírálta, hogy a jövő évi költségvetésben nem emelkednek a közoktatási normatívák, azok reálértéke csökken, majd szeptembertől 5-25 százalékos csökkenés várható a legtöbb évfolyamon. Ez szintén arra kényszeríti a fenntartókat, hogy elbocsátásokat hajtsanak végre.

A kormányzati intézkedések nem reform jellegűek, hanem a közoktatás "csonkítását" eredményezik. Kijelentette: azt akarják elérni, hogy a közoktatási törvény vitatott passzusait vonja vissza a kormány, a költségvetési törvényt pedig úgy módosítsa, hogy jövőre ne csökkenjen az intézmények támogatása reálértéken sem, s a béreket szintén reálértéken tartsa.

A sztrájk idejére a diákok felügyeletét a szülőknek kell megoldaniuk - mondta el az MTI kérdésére az érdekvédő, hozzátéve: erre a sztrájktörvény lehetőséget ad. Ugyanakkor, ha a szülők úgy nyilatkoznak, a fenntartónak erre az időszakra ki kell jelölnie egy intézményt, ahol meg tudják oldani a gyermekek felügyeletét.

Arra a kérdésre, hogy hány résztvevőre számítanak, konkrét számot nem mondott, szerinte a munkavállalók tudják, mi az érdekük. Nem érdekük a fizetésük csökkenése, munkahelyeik elvesztése vagy az adminisztrációs terhek növekedése - mondta Kerpen Gábor.

Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára az MTI-nek szerdán azt mondta: a sztrájk a munkavállalói érdekképviselet legradikálisabb eszköze, amelynek azonban komoly feltételei vannak. Sajnálatosnak tartják, hogy a PDSZ nem merítette ki a tárgyalás összes lehetőségét, mielőtt ehhez az eszközhöz nyúlt volna.

Ugyanakkor az is kétséges, hogy azok a jogszerű egyeztetések megtörténtek-e, amelyeket egy sztrájkhoz a munkáltatókkal le kell folytatni. Az is bizonyos, hogy az iskoláknak a minimális szolgáltatásokat - így a gyerekek felügyeletét a közoktatási törvény értelmében biztosítaniuk kell ez esetben is - mondta. A közoktatási törvényben az áll, hogy a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyerekek-tanulók felügyeletéről. Tanítási napon diákot jogszerűen nem lehet kizárni a közoktatási intézményből - hangoztatta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmaradt órákat be kell pótolni a jogszabályok szerint. Az azonban nem elfogadható, hogy ez a családok pihenőidejének terhére, például szombaton történjen - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy várható-e 15-20 ezer pedagógus elbocsátása illetve hány tanár veszítheti el az állását, azt válaszolta: az, hogy milyen pedagógusfoglalkoztatási hatása van, nem lehet megmondani, mert erről a fenntartók döntenek. A csökkenő gyermeklétszám mellett ugyanakkor folyamatosan történnek intézménybezárások, összevonások, tehát elképzelhető, hogy növekszik a pedagógus munkanélküliség.

Szeretnének megoldást kidolgozni a szakszervezetekkel, hogy ezeket a pedagógusokat bekapcsolják a Prémium Évek programba, illetve hogy átképzésekben vegyenek részt, s a közszolgáltatások más területén el tudjanak helyezkedni - közölte a megoldásokat vázolva.

Csökkenteni kívánják a létszámot a pedagógusképzésben is - mondta. Továbbra is fontos, hogy folytatódjanak a tárgyalások, ugyanakkor a konvergenciaprogram és a költségvetési egyensúly megteremtésének igénye korlátot jelent - mondta az államtitkár.

(MTI)