A Karl Popper filozófus nyomán általa nyíltan is propagált „nyílt társadalom” gondolatébresztő példájának nevezte az Európai Uniót Soros György. A magyar származású filantróp amerikai milliárdos egy brüsszeli rendezvényen elmondott beszédében úgy vélte: a huszonötöknek előnyére válik, hogy egyik tagállam sem uralja a többieket, és az emberi jogokat is tiszteletben tartják. Soros szerint az eu-rópai integráció annak a követelménynek is megfelel, miszerint „a nyílt társadalom tökéletlen tár-sadalom, amely nyitott marad a továbbfejlődésre”. Noha véleménye aligha volt kedvére a European Policy Centre eseményén szintén részt vevő Javier Solana uniós kül-, és biztonság-politikai főképviselőnek – ő ugyanis már az EU áhí-tott közös külügyminiszteri székében ülhetne, ha az eredeti terveknek megfelelően e hó elején életbe léphetett volna az unió alkotmányos szerződése -, Soros úgy vélte: a dokumentum túl ambiciózus volt, legjobb lenne félretenni, a róla folytatott vitákat pedig jegelni. - Európának elsősorban a globális nyílt társadalmon kellene munkálkodnia – hangoztatta, mindamellett úgy vélve: „apránként” vissza lehetne csempészni a szerződés azon elemeit, amelyek az uniós döntéshozatali eljárást egyszerűsítenék.

Világpolitikai vonatkozásban az üzletember kifejtette: George W. Bush amerikai elnök, aki „zűrzavart hozott a világra”, már nem képes a világ „napirendjének” meghatározására. Az EU-nak szerinte nem feltétlenül kellene már úgy elfogadnia az amerikaiak alakította világrendet, „ahogy az van.” Soros az európaiak szemére vetette azt is: nem akarják elismerni, hogy Oro-szország tekintélyelvű rendszerré vált, amely kétes energiaüzleteket köt, és a demokrácia minden intézményét ellenőrzése alatt akarja tartani.

Az EU maga is a kiutat keresi az alkotmány tavalyi kettős – francia és holland – kudarca nyomán előállt válságból. A jelenlegi soros finn elnökség eléggé passzív, némi áttörést a januártól elnöklő németektől várnak, de Berlinben azért óvatos-ságra intenek a túlzott várakozásokkal szemben. Nem világos, mikor és ho-gyan lehetne a számos tagállamban már ratifikált szöveget lenyomni a franciák és a hollandok torkán, arról nem beszélve, hogy a britek is bármikor készen állnak egy újabb elutasításra.

Eközben azonban a huszonötök a kulisszák mögött keresik a 2009-ig hivatal-ban lévő Solana immár közös külügyminiszter utódát, illetve építgetni kezdik az EU közös konzuli szolgálatát. A cél: Európa jobb képviselete a világ-ban. A külügyminiszteri poszt Solana, illetve az Európai Bizottság külügyi biztosa (jelenleg az osztrák Benita Ferrero-Waldner) hivatalát egyesítené; a földrészünktől távol eső országokban sokszor nem is nagyon értik, miért van szükség mindkettőre.