Járai: nem tudni, hogy mikor lesz euró Magyarországon
A jegybank korábban arra készült, hogy 2007-ben vagy 2008-ban, majd később, 2010-ben lesz euró Magyarországon, ma pedig már nem tudjuk, mikor lesz euró az országban, mert ez a konvergenciaprogram nem vezet el az európai közös valutához - mondta Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerdán, az MNB által az infláció alakulásának tapasztalatairól rendezett konferencián.
A jegybank elnöke hangsúlyozta: a konvergenciaprogram nem segíti a vállalatok versenyképességének javulását, növeli az adóterheket, de nem szélesíti az adóbázist, miközben csökkenti a gazdaság teljesítőképességét, a gazdaság bővülését.
Járai Zsigmond szerint Magyarországon a rossz állam rátelepedett a magyar gazdaságra. Az elmúlt években folytatott, rosszul irányított gazdaságpolitika és a rossz államigazgatás kezdi tönkretenni a magyar gazdaságot.
Az MNB elnöke szerint jelenleg nem látszik, hogy 2009-től minek a hatására csökkenne az infláció.
Az MNB elnöke aláhúzta: Magyarországon az állam ahelyett, hogy visszavonulna, rátelepszik a gazdaságra. Ezt mutatja, hogy az elmúlt években nőtt az állami újraelosztás, és ez jellemzi majd a következő évet is. Ahelyett, hogy a GDP-hez mérten az állami újraelosztás aránya 40 százaléka alá szorult volna vissza, továbbra is ennél jóval nagyobb arányt képvisel a források állami központosítása.
Az MNB elnöke kiemelte: "a jó reformok nagyon kellenének az országnak, de kellene egy olyan vízió is, hogy milyen irányba halad Magyarország".
Felhívta a figyelmet arra is, hogy társadalmi támogatás nélkül nem lehet a reformokat megvalósítani. "Az MNB most elsősorban arra törekszik, hogy a küszöbön álló ár- és adóemelések másodlagos hatását, azaz az inflációs várakozásokat kordában tartsa a monetáris politika eszközeivel" - emelte ki Járai Zsigmond. Hozzátette: félő azonban, hogy a magyar gazdaságban a központi áremeléseket követően a vállalkozók is beépítik az árnöveléseket saját áraikba, és ez megemelheti a pénzromlás ütemén kívül a hosszabb távra szóló inflációs várakozásokat is.
Járai Zsigmond újságíróknak elmondta: a Monetáris Tanács hétfői ülésén a jelenlévő tagok közül heten voltak a jegybanki alapkamat tartása mellett, öten a 25 bázispontos emelés mellett voksoltak.
Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a konferencián elmondta: az utóbbi években tapasztalható fiskális lazítás mellett a monetáris politika szigora abba az irányba hatott, hogy mérsékelje az infláció ütemét.Az alelnök kiemelte: a jegybank monetáris politikájában a helyes magatartás az, ha az MNB a hitelességének megőrzésére és az inflációs céljának elérésére törekszik. Egyúttal következetes kommunikációjával hívja fel a figyelmet a túlzott államháztartási hiány fenntarthatatlanságára és a piac által kikényszerített korrekció jelentős költségére.
(MTI)