Bokros Lajos ezt a Magyar Nemzeti Bank szerdai, az infláció hatásaival kapcsolatos konferenciáján mondta.

Aláhúzta: ma nem államcsődről van szó, hanem a leszakadás veszélye fenyegeti az országot, ha nem valósítjuk meg sürgősen az elodázhatatlan reformokat.

Bokros Lajos szerint különösen nagy gond az ország számára a hatalmas ikerdeficit, vagyis az államháztartás és a folyó fizetési mérleg külön-külön is magas hiánya, ami gátolja a gazdasági növekedést. Ezzel együtt megemlítette: az a nagy arányú újraelosztás, amely a központi büdzsén keresztül megvalósul, csökkenti a megtakarításokat és a termelő beruházásokat, ezzel párhuzamosan a költségvetési túlköltekezés és a büdzsé hitelfelvétele kiszorítja a vállalati szektor tőkebevonását.

A volt pénzügyminiszter szerint a reformok rangsorában az egészségügy és az oktatás reformjának kell megelőznie a többit, hisz szavai szerint "ez adja majd a későbbi minőségi munkaerőt". Az oktatási reform során egyértelműsítette azt, hogy a kisebb iskolákat meg kell szüntetni és egy minimális tanulólétszámhoz kell hozzárendelni az optimálisan szükséges tanári létszámot, az iskolarendszer átformálásában kiemelt feladat hárulna a kistérségekre.

Bokros Lajos egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az adóreformot is meg kell valósítani, aminek során szélesíteni kell az adóalapot, az adóreformnak az adókedvezmények teljes megszüntetésével kell járnia. "Nézetem szerint teljesen helytelen az, hogy napjainkban a szociálpolitikát összekeverjük az adózással, a szociálpolitikai megfontolásokat el kell választani az adóztatástól, a célzott támogatásokat viszont egyértelműen a rászorultság alapján kell odaítélni" - emelte ki a volt pénzügyminiszter.

Az egészségügy reformja során Bokros Lajos amellett érvelt, hogy a társadalombiztosítás mellett a másik két pillért, azaz a kötelező és önkéntes magánbiztosítást is meg kell teremteni az országban. Elképzelése szerint ebben a szisztémában a magánbiztosítók versenyeznének a polgárok, a gyógyító intézmények és a biztosítók pénzéért. A reformot egészen odáig tartja megvalósíthatónak, hogy adott esetben egy-egy kórház gazdálkodását tekintve legyen reális fenyegetés a csőd és az esetleges felszámolás.

Bokros Lajos szerint a nyugdíjreformot be kell fejezni, az 1997-ben megkezdett folyamatot tovább kell vinni és végleges formájába kell önteni. Az állami nyugdíjfizetési rendszerben, azaz az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben is meg kell teremteni a járadékfizetés és a járulék közötti szoros kapcsolatot, azaz az állami nyugdíjrendszerben is egyéni számlákon kell majd nyilvántartani a befizetéseket.

Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke aláhúzta: jóval nagyobb összhangot kellene teremteni az ország következő évekbeli fejlődését befolyásoló két nagy terv, a konvergenciaprogram és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) között. Kifejtette: kritikaként megfogalmazható, hogy a konvergenciaprogramban nincs dátum az euró bevezetésére, márpedig megítélése szerint, ha egy tervben az egyik kulcsfontosságú elemre nincs megjelölt dátum, akkor az a program nincs kellően kidolgozva.  

Az Ericsson Magyarország elnöke kifejtette: a legnagyobb gond mind a konvergenciaprogrammal, mind a II. NFT-vel kapcsolatban az, hogy szinte változatlannak mutatja be a "világtérképet", pedig 5-7 év múlva az akkori Európa teljesen más képet mutat majd a világgazdasági versenyben, mint napjainkban.

Kiemelte: számolni kell azzal, hogy egyre erősödik Kína és India szerepe, a kínai cégek valósággal "megszállják" Afrikát, oda   helyezik ki tevékenységük egy részét. Ismertette: egy olyan képlet kezd körvonalazódni már 5-10 éves távlatban, hogy Oroszország lesz a világ nyersanyag-termelője, India a szolgáltatások ellátója, Kínában folyik majd a termelés és ez egyértelműen Európa szerepének mérséklődését eredményezheti.

Rámutatott: mind a konvergenciaprogramban, mind a II. NFT-ben hiányoznak a "víziók", vagyis az, hogy néz ki 5-7 év távlatában Magyarország demográfiai helyzete, foglalkoztatási, gazdasági növekedési képe, milyen szerepet tölthet be a Kárpát-medence, mint gazdasági egység és hogyan lehet az egyensúlyteremtés mellett a gazdaság növekedéséét is dinamizálni.

(MTI)