Keserű pirula a kereskedőknek
Túlzás lenne azt állítani, hogy a hétfő délután megszavazott gyógyszertörvényt üdvrivalgás fogadta a kereskedők soraiból. A kereskedők és a patikusok közötti hosszas lobbiharc még nem ért véget - minden a részletes minisztériumi rendelettől függ.
Több, korábban a vény nélküli piacra belépni szándékozó kereskedő is óvatos, várakozó álláspontra helyezkedett. A most elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény ugyanis minden lényegi, a kiskereskedelmet érintő konkrét rendelkezést a szaktárca hatáskörébe utalt. Így minisztériumi rendelet határozza majd meg a forgalomba kerülő gyógyszerkészítmények listáját, és az árusítás konkrét feltételeit is. Nem dőlt tehát el, mekkora lehet a patikák falain kívülre is jutó gyógyszerek aránya. E nélkül a kereskedők többsége hozzá sem fog a tervezgetéshez.
Nem is nagyon számolhatnak nagy nyereséggel: a minisztériumi tervekből az derül ki, hogy több népszerű és nagy forgalmú gyógyszer árusításának jogát nem kapnák meg a "benzinkutasok".
A hatóanyagokat tartalmazó listaterv alapján az derül ki: az Algopyrin, az Aleve, a Saridon, a Demalgon vagy a Quarelin árusításával továbbra is a patikák foglalkozhatnak majd. A köptetők közül is piaci értelemben a legjelentéktelenebb gyógyszerek kerülnek külső forgalomba, házon belül tartva az ambroxol- vagy acetil-cisztein-tartalmú köptetőket - vélhetőleg biztonsági szempontokból -, de ugyanígy patikai forgalomban marad a vénás problémákra adott készítmények közül a Detralex. Utóbbi forgalma egymilliárd forint volt - termelői áron, de az Algopyrin forgalmát is 2-3 milliárdosra teszik a szakértők.
A gyártók szerint a teljes hazai OTC-forgalom jelenleg éves szinten, termelői áron 65 milliárd forint, és a korlátozások nyomán csupán ennek a negyede mehetne - elvben - a patikákon kívülre. Valójában persze ennél is kevesebb: a patikák azért bőven tarthatnak meg a szerek forgalmából, így a kereskedőknek összesen 2-3 milliárdos piac juthat.
Az Egészségügyi Minisztérium sajtóirodáján érdeklődésünkre elmondták: továbbra is 100-150 termék piacra kerülésével számolnak. A végrehajtási rendelet a hatóanyagokon túl konkrét termékneveket fog tartalmazni - mondták -, illetve meghatározza a csomagolások méretét is. Így elképzelhető, hogy a jelenleg dobozonkénti 10-20 tabletta helyett jóval kisebb, 2-5 darabos csomagolások kerülnek kiskereskedelmi forgalomba.
Kérdéses, hogy az átlagosan 2-400 forintba kerülő OTC- gyógyszerekből származó haszon kecsegető lesz-e a kereskedőknek. Ráadásul a gyógyszerek árusítása meglehetős többletköltséggel is járhat majd. Akadály sok van. Így például a kereskedők gyógyszert csak zárt szekrényből árulhatnak - ennek ára nem probléma, csak a nyitogatás lesz macerás. Ám a minisztériumi elképzelések szerint - mint azt megtudtuk - a kereskedőknek tájékoztatási lehetőséget kell biztosítaniuk a vásárlóknak: a gyógyszerekért felelős eladó mellé biztosítani kell egy internetes vagy telefonos információs vonalat is.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ennek kapcsán elmondta: egyelőre még nem látták a végrehajtási rendelet tervezetét. Szerintük azonban egy ilyen követelmény a kisboltoknál, illetve a kistelepülések közepes méretű boltjainál gyakorlatilag lehetetlenné tenné az OTC- gyógyszerek árusítását. Arról nem is beszélve, kérdéses, hogy egy ilyen információs vonalon tudnak-e olyan pluszinformációt adni, ami nem szerepel a gyártó által adott tájékoztatóban. A kiskereskedők szempontjából legalább ugyanilyen aggályos hogy a törvényszövegben is csak nagy ívű ecsetvonásokkal felvázolt "elkülönített tárolás" konkrétan mit jelent. Vámos György szerint a zárt szekrényben történő tárolás nem jelent érezhető gondot a túlnyomó többségnek, ha azonban ez külön informatikai nyilvántartási rendszert is jelent, pláne - ahogy jövedéki termékek esetében - a szállító vagy a gyártó informatikai rendszerével összekötve, az már igen komoly többletköltségeket róhat az eladókra. Talán nem csoda, hogy a legtöbb kereskedő a végrehajtási rendelet megszületéséig elzárkózott a nyilatkozattételtől, illetve több nagy láncnál jelezték: a rendelettől teszik függővé az érdemi döntést, hogy egyáltalán belevágnak-e.
- Inkább piros, mint zöld fényt kapott a javaslat - reagáltak érdeklődésünkre a Drogerie Marktnál a tegnap megszavazott törvényre, amely szerintük a "fontolva haladás" jegyében született meg, és egyelőre túl sok benne az olyan kérdés, ami kétségessé teheti a piacra lépést. Ezzel szemben komoly fantáziát lát az OTC-gyógyszerek árusításában a CBA. Neubauer Katalin kereskedelmi vezérigazgató elmondta: a cég jó pár hónapja felvette a kapcsolatot gyógyszer-nagykereskedőkkel, és előreláthatólag a jogszabálynak megfelelő feltételekkel 40-45 terméket vezet be a boltjaikban. Arra a kérdésre, hogy milyen forgalmat várnak, Neubauer Katalin nem kívánt külön találgatásokba bocsátkozni, azonban szerintük nem jár rosszul az, aki minél előbb be tud lépni erre a piacra. Ennek kapcsán több helyütt is úgy kalkulálnak: legkorábban február elején lehet a boltok (elzárt) polcain OTC-gyógyszer, mivel a törvény január elején lép életbe, és a különféle engedélyezések legalább egy hónapot visznek el. Már ha minden jól megy - tették hozzá a kiskereskedők.
Átlagosan évente 4500 forintot költ egy hazai háztartás a nem vényköteles gyógyszerekre - derül ki a GfK Hungária most publikált piackutatásából. Míg 2005-ben a hazai háztartások 57 százaléka vásárolt legalább egy úgynevezett OTC terméket, addig 2006 első fél évében némileg zsugorodott ez a piac,
A kutakat érdekli a patikaszerszabály
A lapunk által megkérdezett, shopokat is működtető kútcégek - Mol, Shell, OMV, Jet - képviselői egybehangzóan úgy vélték: az elfogadott törvény el nem tántorította ugyan őket a gyógyszerárusítástól, de a végső döntést csak a végrehajtási utasítás megjelenése után hozzák meg. Kerékgyártó Péter, a Shell Hungary kiskereskedelmi vezetője cáfolta azt a pletykát, hogy shoposaiknak már ma is tartanának felkészítőket, de feltételezte, hogy kell majd "eladási tréninget" tartaniuk. Ehhez - valószínűsítette - gyógyszercégek segítségét is igénybe fogják venni. (Azt azonban kizárta, hogy a kutakat üzemeltető egyéni vállalkozók saját hatáskörben megkezdték volna a felkészülést.) Úgy véli, eladóik alkalmasak a feladat ellátására: ma is vannak olyan termékek - mint például az autópálya-matrica -, amelyek értékesítése komoly felkészültséget igényel. Pécsi-Szabó Miklós, az OMV Hungária ügyvezetője szerint a gyógyszer mérete folytán alkalmasnak tűnik az árusításra, de a megtérülésről még számításokat kell végezniük, figyelembe véve az eladótér átalakításának, illetve a személyzet esetleges képzésének költségeit. Szerinte a kutakon kívül sok más kiskereskedelmi hálózat - mint például a drogériák - szóba kerülhetnek lehetséges új értékesítési csatornaként. Ez utóbbi helyszínen az eladók felkészültsége hasonlíthat ugyan a kutasokéhoz, de az ottani termékpaletta jobban passzol a gyógyszerekhez - tette hozzá. Sárosi Miklós, a Jet-kutakat üzemeltető ConocoPhillips Kft. ügyvezetője úgy vélekedett, ha tisztán látnak, folyamatos képzésük részeként bizonyára felkészítik majd az eladókat gyógyszerek értékesítésére is. Ugyanakkor munkatársaikból "nem fognak patikust faragni". Nagy hasznot - versenytársaival együtt - nem remél az új termékpaletta értékesítéséből. A Mol sajtóosztályán lapunknak korábban azt jelezték: a társaság elemzi a helyzetet, és egyelőre nem képezi munkavállalóit. Megfelelő feltételek mellett ugyanakkor ők is szeretnének foglalkozni gyógyszerek értékesítésével. (M. I.)
