Fűzfőn szárba szökken a zöldvegyipar
- Nemcsak Magyarországon, de Kelet-Európában is újdonságnak számít a Nitrokémia Zrt. kezdeményezése, amelynek keretében mintegy 350 millió dolláros befektetéssel a következő években egy biotechnológiára alapozott vegyipari komplexum jönne létre a cég balatonfűzfői telephelyén - mondta Bakonyi Árpád, az állami tulajdonban és az ÁPV Zrt. kezelésében lévő vállalkozás vezérigazgatója.
Az egykor hatezer embernek munkát adó Nitrokémiában a rendszerváltozás után folyamatosan csökkent a termelés, majd a gyár 2004-ben végleg leállt. Az elmúlt két évben 15,5 milliárd forintos állami forrásból felszámolták a cég által több évtizeden keresztül okozott súlyos környezeti károkat. A most 23 dolgozót foglalkoztató Nitrokémia jelenleg a tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosításával foglalkozik.
Bakonyi Árpád kérdésünkre válaszolva elmondta: a kármentesített terület ideális terepe egy barnamezős beruházásnak. A hetvenhektárnyi ingatlanon egy 50 megawatt teljesítményű erőmű, valamint egy 20 ezer köbméter kapacitású szennyvíztisztító működik, ezenkívül a telephely mellett húzódik majd a hamarosan megépülő M8-as autópálya, ráadásul a gyártelep ipari vágánnyal kapcsolódik a vasúti hálózathoz is.
- A fejlesztés irányát nem kell magyarázni: a Nitrokémia 85 éves működése során hatalmas vegyipari tapasztalatot halmozott fel, a környéken él több ezer egykori alkalmazottunk, akik a jövőben is potenciális munkavállalóknak számítanak - mondja Bakonyi Árpád.
Rédey Ákos, a veszprémi Pannon Egyetem rektorhelyettese szerint a felsőoktatási intézmény a kutató-fejlesztő háttér megteremtésével és a fiatal szakemberek képzésével tudná segíteni a Nitrokéma megújulását.
Kovács László, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke, a Fűzfőre tervezett projekt tanácsadója érdeklődésünkre elmondta: a beruházás keretében egy olyan üzemet építhetnek majd fel, amelyben évi 200 ezer tonna búza felhasználásával a vegyipar egyik alapanyagának számító tejsavat, majd abból zöld- - környezetbarát - oldószereket, valamint polimerizáció útján politejsavat, a műanyagipar egyik univerzális alapanyagát állítanák elő. A politejsav-granulátumból különböző palackok, csomagolóanyagok, szövetek, textilipari termékek készíthetők.
Illés Zoltántól, a gödöllői Szent István Egyetem docensétől - a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusától - megtud-tuk, a Magyarországon eddig még nem alkalmazott technológia Balatonfűzfőre telepítésével megkezdődhetne az úgyne-vezett zöldvegyipar hazai meghonosítása. Mit értsünk zöldvegyipar alatt? Illés Zoltán elmondta: a mezőgazdasági alapanyagokból előállított termékek - a kőolajalapú műanyagokkal szemben - a felhasználást követően komposztálással néhány hónap alatt teljesen lebomlanak. A biotechnológiára épülő vegyipari üzem további előnye, hogy működése során gyakorlatilag egyáltalán nem szennyezi a környezetet, így Illés szerint például a fűzfői termelés semmilyen kockázatot sem jelentene a Balaton számára.
Kovács László szerint a Balatonfűzfőre tervezett biovegyipari gyárra fordított összeg 8-9 éven belül megtérülhet. Jelenleg a beruházás előkészítése folyik, ami a megvalósíthatósági tanulmánnyal és a projektcég létrehozásával együtt közel 100 millió forintba kerül. Bakonyi Árpádtól megtudtuk: a Nitrokémia Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Zrt.-től - végső soron a magyar államtól - függ, hogy milyen mértékben vesznek majd részt a beruházásban. Kovács László közölte: eddig kanadai és kínai befektetőkkel tárgyaltak, de számos további országból is érdeklődnek a fűzfői fejlesztés iránt.
Marton Gyula, a veszprémi Pannon Egyetem Környezeti és Informatikai Kooperációs Kutató Központjának az igazgatója elmondta: Európában jelenleg mintegy két tucat olyan vegyipari üzem működik, amely a zöldtechnológiára épül. Sevella Béla, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára úgy véli: nem halogatható tovább a zöldvegyipar hazai meghonosítása, hiszen Nyugat-Európában és az USA-ban a közelmúltban jelentősen nőtt a mezőgazdasági alapanyagokra épülő biovegyipar aránya. Hozzátette: az elmúlt években sokat fejlődtek a már régóta ismert technológiai eljárások, ráadásul egyre drágul az ásványi olaj, így a biotechnológia ma már versenyképes a hagyományos vegyiparral szemben.
