Január elejétől a két konszern együtt üzemelteti majd a Siemens Comot, vagyis azt a vezetékes telefon-üzletágat, amely az immár 100 millió euróra becsült hűtlen kezelés- illetve kenőpénz-botrányban érintett. – Olyan országokban, ahol csak kenőpénzzel lehet megkötni az üzleteket, nincs helye a Siemensnek – sürgette Nassauer (a Siemens korábbi üzemi tanácsának elnöke) a Berliner Zeitungban, nyilván abban reménykedve, hogy ezzel a jövőben meg lehetne előzni a mostanihoz hasonló, kínos botrányokat.

A javaslattal csupán az a probléma, hogy az eleve gyanúsnak tartott térségek illetve országok (Oroszország és Latin-Amerika) a jelenlegi bűnügyben egyelőre nem érintettek, a szálak éppenséggel a fejlett EU-országokba, Ausztriába, Olaszországba és Görögországba (valamint a banknagyhatalom Svájcba) vezetnek.

A Siemenst jól ismerők inkább máshol keresik a problémát: a telefonos üzletágban például a cég évek óta nem tudott igazán vonzó termékekkel előrukkolni, ilyenkor megesik, hogy a vevőket más módon kell ösztönözni. A müncheni világkonszernről újabban azt is rebesgetik, hogy a vezetés irreálisan magas célkitűzéseket állít az értékesítési osztályok elé, amit az állásukat féltő területi képviselők esetleg csak trükkös módszerekkel képesek teljesíteni. Bár a Siemens etikai kódexe tiltja a kenőpénz fizetését, sokakban még élnek a régi reflexek: 1999-ig Németországban is le lehetett írni az adóból a külföldi partnerek megkenését, mondván: ez hozzátartozik az üzlethez (de csak külföldön).