Ami a konkrét adatokat illeti, a terrorcselekmények száma az elmúlt öt évben, a kezdeti 700-ról évi 2200-ra emelkedett, míg az e támadások halálos áldozatainak, illetve sebesültjeinek a száma ugyanebben az időszakban 4000-ről 13000-re növekedett. A jelentés rámutat: noha  a vallási indíttatású terrorcselekmények száma is erőteljesen növekedett, szerte a világon a különböző terrorista csoportok mindössze 26 százaléka rendelkezik vallási, mindenekelőtt iszlám szélsőséges háttérrel. A politikai erőszakcselekmények legnagyobb hányada - 36 százaléka - ezzel szemben elsősorban a nacionalista és szeparatista mozgalmakhoz kötődik.

Az erőszak földrajzi súlypontja az ázsiai térség. Mindennek nem mond ellen az a tény, hogy a Nyugat fenyegetettség-érzete - különös tekintettel a New York-i, a londoni és a madridi terrortámadásokra - ettől eltérő. Ennek ellenére a politikai terrorcselekmények többségét Ázsiában követik el. Ennek hátterében a térségre jellemző társadalmi igazságtalanság, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok kirekesztettsége áll - mi a tanulmány egyik szerzője, Aurel Croissant professzor.

A kutatás vezetője szerint az iszlám terrorizmus és a Közel-Kelet egyoldalú előtérbe helyezése eltereli a figyelmet a politikai erőszak valódi okairól, valamint az ennek leküzdéséhez szükséges eszközökről. A politikai erőszak első számú okait a szegénység, az etnikai megosztottság, az állami irányítás gyengeségei, a politikai rendszer hiányosságai, valamint a külső intervenció jelentik.

Az  erőszak elleni, eddigi mechanizmusok önmagukban nem nyújtanak átfogó biztonságot - hangoztatta Hauke Hartmann, rámutatva: a nyugati segélyezési politikát kell olymódon alakítani, hogy az az eddiginél erőteljesebben járulhasson hozzá a szegénység leküzdéséhez, a demokrácia előmozdításához, továbbá a sikeres kormányzás támogatásához. A konfliktusok kezelése, a feszültség csökkentése és az újjáépítés támogatása érdekében átfogó és kitartó fejlesztési stratégiákra van szükség - fogalmazott a kutatás vezetője.
(forrás: MTI)