A felmérések szerint a CDA az ország legnagyobb pártja marad, de – a szintén liberális D66 kiválása után – egyetlenként maradt koalíciós partnerével, a liberális VVD-vel együtt is csak 66-71 mandátumra számíthat a 150 fős képviselőházban. A Munkapárt (PvdA) a zöldekkel és a radikális szocialistákkal (SP) együtt sem reménykedhet ennél több-ben. Így elképzelhető, hogy nagykoalícióról kezdenek majd tárgyalni, bár Wouter Bos, a PvdA vezetője előre jelezte: ő ebben nem fog részt venni.

Tény viszont, hogy a holland gazdasági modell – amelyet még az előző, szocdem vezetést kezdett kiépíteni, a jobboldal pedig folytatta ezt – beválni látszik. A költségvetést két és fél év alatt nemcsak sikerült egyensúlyba hozni, de jövőre várhatóan többletet produkál – igaz, köszönhetően a magas energiaáraknak is: a gáztermelő Hollandiának idén is hatmilliárd euró extra bevétele származott. Eközben a rugalmas munkaerőpiac és a szociális biztonság elemeit ötvözve kialakított „rugbiztonság” példás eredményt hozott a foglalkoztatáspolitikában. Az aktív korú hollandok 73,2 százaléka dolgozik (Magyarországon 56,9), a nők 75 %-a részmunkaidős allást talált, a fiatalok munkanélkülisége az EU-átlag kevesebb mint fele.

A legnagyobb változás a holland politikai palettán, hogy szerdán lényegében eltűnik a meggyilkolt Pim Fortuyn „listája”, a védelmi kiadásokat és az alacsony társasági adót ostorozó radikális SP viszont meg is háromszorozhatja mandátumainak számát. Ám a populizmusnak határai vannak: a holland Központi Tervhivatal (!) átszámolja és véleményezi a pártok gazdasági ígéreteit.

(Brüsszeli tudósítónktól)

Jan Peter Balkenende