Gázos a bevallási rend

A gázártámogatáshoz szükséges nyilatkozatban minden személyi jövedelemnek szerepelnie kell, amit az utolsó három hónapban kézhez kapott a fogyasztó. Ez vagy egy előre hozott szja-bevallást, vagy meglehetősen tágra nyitott kiskaput takar.

Úgy tűnik, aki igénybe akarja venni a gázártámogatást, annak érdemes azon elgondolkoznia, miként csökkenthetné minimálisra a nyilatkozat megtétele előtti három hónapban kézhez kapott jövedelme nagyságát. A szabály ugyanis az, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) által decemberben küldendő kérdőíven az utolsó három hónapban kézhez kapott jövedelemről kell majd nyilatkozni nettó jövedelemként.

A szociális és a pénzügyi tárca elmondása alapján minden olyan jövedelmet figyelembe kell majd venni, ami szerepel az szja-bevallásban - nyilván ezek adóval csökkentett értékét -, de szerepeltetni kell a családi pótlékot, a gyest és a gyedet is. Ez azt jelenti, hogy nem szabad majd megfeledkezni az adómentesen járó utazási, illetve bérletjuttatásról, az étkezési jegyekről sem, de az osztalékot, az ingatlan bérbeadásából, árfolyamnyereségből, bankbetét kamatából származó összegeket is fel kell tüntetni.

Rendelet híján egyelőre nem tudni, hogy a jellemzően évente egy vagy néhány alkalommal érkező jövedelmekről hogyan kell majd számot adni. Nem mindegy, hogy a vállalkozónak az egész évben felvett osztalék egytizenketted részéről kell nyilatkoznia a havi átlagjövedelemnél, vagy akár ki is hagyhatja ezt, ha az utolsó három hónapban nem juttat magának ilyet. A munkabérből élők és a vállalkozók személyi jövedelme meglehetősen aránytalan képet mutat egyébként: 2005-ben a havi bruttó átlagkereset a munkavállalóknál 130 ezer, az egyéni vállalkozóknál 46 300 forint volt. A szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy kiválasszák az érintettek, mely három hónapról akarnak nyilatkozni. Mindazok esetében januárig visszamenőleg jár a támogatás, akik a decemberben érkező kérdőíveket március 31-ig viszszaküldik. Magyarán akár az október-december, akár a december-február hónapokkal lehet számolni.

Azt továbbra sem tudni, mi a helyzet az adókedvezmények révén megspórolt összegekkel, amelyek nagy részét majd csak jövőre kapja kézhez az ember. A sulinetes kedvezmény akár ötezer forinttal dobhatja meg valaki havi nettó jövedelmét, vagyis akár ezen múlhat, kaphat-e támogatást az illető.

Támogatás azoknak jár, akik olyan háztartásban élnek, amelyben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg 2007-ben az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét, vagyis a havi 93 905 forintot. Az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításánál azonban nem lehet minden, a háztartásban élő embert egy teljes személynek tekinteni. Csak az első felnőtt jelent egy teljes fogyasztói egységet, minden további nagykorút 0,9-es szorzóval, az első két kiskorút 0,8-as, a többi kiskorút pedig 0,7-es szorzóval kell figyelembe venni. Így egy kétgyerekes, négytagú család összes havi jövedelmét nem néggyel, hanem 3,5-tel kell osztani. Egy négytagú család tehát akkor számít rászorulónak, ha a két szülő együttes jövedelme nem haladja meg a havi nettó 328 668 forintot, egy gyermektelen házaspár esetében pedig havi nettó 178 420 forint a határ.

S hogy az APEH mi alapján ellenőriz majd? A szociális tárca szerint a hatóság szúrópróbaszerűen, valamint "célzottan", bejelentés alapján vizsgálódik majd. A Pénzügyminisztériumban pedig azt mondták: a hatóság megkapja a MÁK-tól a nyilatkozatokat vagy azok elektronikusan feldolgozott változatát, és ebből kockázatelemzéssel választja ki a gyanúsabb eseteket. Az tehát eddig nem merült fel, hogy a 2007 májusáig beérkező szja-bevallásokkal hasonlítsák öszsze automatikusan a nyilatkozatokat. Az viszont nagyon is valószínűsíthető, hogy a hatóság a nyilatkozatoknak a vagyonosodási vizsgálatoknál veszi majd nagy hasznát. Annál is inkább, ha - a vagyonosodási vizsgálatokhoz hasonlóan - a gázártámogatás kapcsán is terjedni kezdenek a sokszor haragosoktól származó egyéni bejelentések az eltitkolt, illetve be nem vallott jövedelmekről. Az mindenesetre valószínű, hogy a nyilatkozaton az igénylő magánszemélyek adószámát is szerepeltetni kell.

Az persze más kérdés, hogy az egész konstrukció adatvédelmi szempontból hogyan állja meg a helyét. Az adózás rendjére vonatkozó jogszabályból ugyanis az nem vezethető le, hogy az APEH az adózók adatait kiadhatná a Magyar Államkincstárnak vagy a gázszolgáltatóknak. Ezt pedig aligha lehet majd megkerülni, ha valakiről kiderül, hogy jogtalanul igényelt támogatást. Az adatvédelmi biztos egyelőre - konkrét jogszabály híján - nem foglal állást az ügyben.

Társasházi viszályok: kinek mennyi jár?

 

Bonyolult lesz a támogatás igénylése azon társasházaknál, ahol központi kazánnal oldják meg a fűtést vagy a melegvíz-ellátást. Itt a közös képviselőtől kell kérni egy nyilatkozatot arról, hogy a háztartásnak mekkora a fogyasztási hányada. Ezt a kérelemmel együtt kell megküldeni az Államkincstárnak, amely - ha megállapította a támogatási jogosultságot - levélben értesíti erről a szolgáltatót, a közös képviselőt és az érintettet is. A közös képviselő és a szolgáltató ezenkívül kap majd egy összesítést arról, hogy hányan esnek a házból az egyes támogatotti kategóriákba, milyen a fogyasztási arányuk. Ezt követően a szolgáltató már e szerint számláz, majd a közös képviselő annak rendje- módja szerint osztja szét a díjat a lakók között. Legalábbis elvben.

Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke mindazonáltal úgy véli, a közös kazánról fűtő társasházak és lakásszövetkezeti közösségek számára kezelhetetlen a rendszer - többek közt számviteli problémákat vet fel a támogatás jóváírása. A közös kazánról, egyéni mérő nélkül fűtó házakban a lakók nem gázdíjat, hanem szolgáltatási díjat fizetnek, ami a rendszer karbantartásának költségét és a fűtő díjazását fedezi. Csakhogy azt mérő híján nem lehet megállapítani, hogy az egyes háztartások mennyi gázt használnak el, ezért a szolgáltatás díjában változó hányad a gáz ára. A szövetség elnöke szerint a közös gázkazánnal fűtő házakban élőknek - már akik a jövedelmük alapján a kompenzációra jogosultak - közvetlen támogatást kellene kapniuk, aminek felhasználásával aztán ki tudnák fizetni a társasház, vagy a lakásszövetkezet felé a szolgáltatási díjat. A támogatásba viszont most - megkérdezésük nélkül - keverik bele a lakásszövetkezeteket. A lakóközösségekben pedig már most komoly vitákat szülhet, hogy kinek mennyit, és miért írnak jóvá a szolgáltatás díjából. Az egyéni gázmérők kiépítése ugyanakkor olyan óriási költség, amire ezek a lakóközösségek eddig sem tudtak pénzt áldozni. (S. T.)

Új gázártámogatás januártól. Jól kifõzték
Új gázártámogatás januártól. Jól kifõzték
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.