Két és fél méter magas vaskerítést húztak fel vasárnap a mexikói képviselőház köré, ahol december elsején esedékes Felipe Calderón megválasztott elnök beiktatása. A "falemelést" alighanem siettette, hogy a július 2-i választások (kevesebb mint egy százalékkal) vesztese, a baloldali López Obrador hétfőre ismét az utcára szólította híveit.
Az 1910-es mexikói forradalom november 20-i évfordulóját kívánta felhasználni arra, hogy a nép által "legitim" elnöknek kiáltassa ki magát a központi Zocalo téren a "de facto" elnök Calderónnal szemben. A hivatalos választási eredménynyel - csalásokra hivatkozva - dacoló López Obrador időközben már megalakította "ellenkormányát". A lakosságot adományozásra szólította fel "a szegények érdekképviseletére".
A százmilliós Mexikóban sokan vannak, köztük baloldali beállítottságú kommentátorok is, akik tévesnek ítélik a López Obrador választotta obstrukciós utat.
Tartanak attól, hogy az alkotmányosság megkérdőjelezésével a baloldali erők - beleértve a választási pártszövetséget, az elnyert kormányzói helyeket és a képviselői posztokat betöltők - hosszú időre lejáratják magukat.(O. L. Gy.)
Egy banánkirály milliárdos és egy baloldali pénzügyminiszter között választanak vasárnap elnököt Ecuadorban. Alvaro Noboa és Rafael Correa párharca jelenleg "döntetlenre" áll, a közvélemény-kutatások szerint az ország nagyon megosztott. Az Andokban is elegük van a választóknak a megszokott arcokból és pártokból - és abból is, hogy unalomig megszokott a szemben álló felek kakaskodása, érdemi politikai és gazdasági fejlődés nem érzékelhető. Az utóbbi évtizedben nyolcadszor választanak elnököt, és most tízből nyolc szavazó még tanácstalan - írta a Reuters.
Szövetségi rendõrök néznek farkasszemet a tüntetõkkel Qaxacában
