Nincs szüksége piros pontokra
- Teljes politikai konszenzussal választotta legfőbb ügyésszé önt október 9-én az Országgyűlés. Mit gondol, meddig tart ez a támogatottság?
- Hadd ne bocsátkozzak jóslásokba. A 320 támogató szavazat 15 ellenében olyan bizalmi tőke, ami megteremti a lehetőséget arra, hogy úgy vezessem az ügyészi szervezetet, ahogy hasznosnak és célszerűnek tartom. Ahogy az 1871-es ügyészi esküben áll: "mindennemű melléktekintet nélkül", a szakma szabályai szerint. Meggyőződésem, hogy így, és csakis így érhető el, hogy az ügyészség szakmai hitelessége, pártatlansága semmilyen körülmények között ne legyen megkérdőjelezhető.
- Beiktatása alkalmával elmondott beszédében Szili Katalin házelnök sokszor kérte, hogy az ügyészség legyen pártatlan. Miért? Eddig nem volt az?
- A házelnök asszony szavait törekvéseim támogatásaként értékelem. Nem éreztem benne semmiféle célzást, utalást a múltra.
- Sokak szerint Györgyi Kálmánt, a rendszerváltás legfőbb ügyészét a politika mondatta le. Utódját, Polt Pétert, fogságba ejtette a politika. Önre vajon milyen sors vár?
- Nem tudom, mennyire általános vélekedés, amit állít, mindenesetre én nem szeretnék az elődeimmel kapcsolatos feltételezésekkel foglalkozni. S hogy rám milyen sors vár? Koromnál fogva nem vagyok újraválasztható. Nekem nem kell piros pontokat gyűjtenem a politikánál. Gondolom, ezzel mindenki tisztában van. Megengedhetem magamnak, hogy komolyan vegyem az eskümet.
- Azért már "megkóstolta" a politika, Dávid Ibolya parlamenti kérdéseire gondolok. Van-e már valamiféle stratégiája arra az esetre, ha a politika, a politikusok mégsem akarnák hagyni, hogy "melléktekintet nélkül" végezze munkáját az ügyészség?
- Hogyne lenne. Bár a tisztesség azt kívánja, hogy itt gyorsan szögezzem le: a megválasztásom óta eltelt bő egy hónapban semmiféle befolyásolási szándékot nem éreztem egyik politikai erő részéről sem. Csak a törvények és jogszabályok előírásait alapul véve végezzük a munkánkat. A tények ismeretében megállapítjuk minden egyes ügyben a tényállást, majd levonjuk a megfelelő következtetéseket arra vonatkozóan, hogy történt-e bűncselekmény, s ha történt, érdeme szerint elbíráljuk. Ahol indokolt, ott megrovással élünk, ahol ennél súlyosabb, vádat emelünk a törvényben előírt keretek között, s kérjük az elkövető megbüntetését. Ez a dolgunk. Se több, se kevesebb. Ha így dolgozunk, előbb-utóbb mindenki tudomásul veszi, hogy nem érdemes ilyen-olyan módokon a döntés befolyásolásával próbálkozni, mert nem megy. Ami Dávid Ibolya kérdéseit illeti, azokat én nem minősíteném "politikai kóstolgatásnak". Ő az október 23-i történésekkel összefüggésben kérdezte: kíván-e valamilyen állásfoglalást kiadni az ügyészség. Megválaszoltam a kérdést: sem most, sem máskor. Az ügyészségnek nem dolga állásfoglalásokat kiadni, és arra nem is jogosult. A rendőrség munkájának felügyeletét illetően pedig elmondtam, hogy minden konkrét jogsértésre utaló feljelentés ügyében eljárunk, de általános vizsgálódásra nincs lehetőségünk.
- Szeptember 18-a után tömegesen tartóztatták le az akkori zavargások résztvevőit. Első fokon becsukták őket, másodfokon szinte valamennyit kiengedték...
- A zavargások után az ügyészség álláspontja az volt, hogy amíg a bűnismétlés veszélye fennáll, indokolt kényszerintézkedéseket alkalmazni a rendbontókkal szemben. Mire a fellebbezések nyomán az ügyek a másodfokra kerültek, helyreállt a rend a közterületeken, a bűnismétlés közvetlen veszélyéről már nem beszélhettünk, természetes, hogy a másodfokú bíróságok ennek figyelembevételével már nem tartották indokoltnak kényszerintézkedések fenntartását. Folyamatosan értékeljük és elemezzük a szeptember 18-a óta zajló eseményeket. Ha majd a jogerős ítéletek is megszületnek, összegezzük a tapasztalatokat. Megvizsgáljuk, helyesek, célszerűek és hatékonyak voltak-e az intézkedések.
- Az ügyészség vagy a rendőrség intézkedéseire gondol?
- Mindkettőre. Megnézzük, célszerű és helyes volt-e a személyi szabadságot korlátozó intézkedések és gyorsított eljárások kezdeményezése, milyen volt a vádemelés és a vádképviselet hatékonysága. Természetesen megvizsgáljuk a kifogásolt rendőri intézkedéseket is. Utóbbiakat azonban nemcsak abból a szempontból, hogy történt-e törvénysértés, és ha történt, azokat ki, vagy kik követték el. Azt is vizsgáljuk, hogy milyen körülmények vezettek a rendőri törvénysértésekhez.
- Beiktatásakor azt mondta, nem tervez jelentős szervezeti változtatásokat. Az emberek azonban a mainál gyorsabb, törvényes és szakszerű igazságszolgáltatást szeretnének. Megoldható ez?
- A 2003 júliusa óta hatályos új büntetőeljárási törvény bevezetéséig, illetve Magyarország 2004-es uniós csatlakozásáig lezajlottak azok a fontosabb szervezeti változások az ügyészségen, amelyekre feltétlenül szükség volt. Nem állítom, hogy kisebb változtatások nem lehetnek, de látványos, a polgárok széles köreit érintő változások nem indokoltak.
- Az új büntetőeljárási törvény értelmében az ügyész nyomoz és nyomoztat. De mikor nyomoz, és mikor nyomoztat? Az elmúlt évek úgynevezett "politikai ügyeinek" tapasztalatai azt mutatják: az ügyészség (vagy egyes ügyészek) olykor önkényesen mazsolázgatnak az ügyekből. Van, akit ők hallgatnak ki, másokat a rendőrségre hagynak. A kívülállók politikai sandaságot sejtenek ilyenkor.
- Katonai főügyészként, bár a legfőbb ügyész helyettese is voltam, szinte csak az átlag újságolvasó szintjén ismertem a "politikai" jelzővel illetett ügyeket, és nem is érzem feladatomnak, hogy azokat újra elővegyem. Tény: az ügyész bármikor, bármelyik ügyet magához vonhatja, dönthet úgy, hogy bizonyos gyanúsítottakat ő akar kihallgatni, vagy ő is részt kíván venni a kihallgatásukon. Ha nem politikai megfontolásból teszi, minden további nélkül megteheti. Más kérdés, hogy célszerű az ilyen döntéseket a megfelelő körben, ha az ügy azt kívánja, a legszélesebb nyilvánosság előtt is, megindokolni, és akkor senki nem gondol semmiféle sandaságra. Természetesen tudom, hogy az új büntetőeljárási törvény hatályba lépését követően nem mindenki értette, s akik értették, azok sem egyformán, hogy mit akar a jogalkotó, s emiatt voltak olykor személyes ellentétekkel is terhelt viták ügyészek és rendőrök között. De ez már a múlt. A célunk közös: törvényesen, hatékonyan és a legrövidebb időn belül elintézni az elénk kerülő ügyeket.
