A mintegy 12 millió választásra jogosultnak azért kell a tervezettnél korábban urnához járulnia, mert egy belső kormányvita miatt a koalíció nyár elején felbomlott, és Balkenende Kereszténydemokrata Tömörülése (CDA) azóta kisebbségben kormányzott jobboldali liberális partnerével, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) párttal. 2002 óta ez már a harmadik választás az országban, és minden bizonnyal ugyancsak a harmadik, ahonnan a CDA kerül ki győztesen.

A legfrissebb felmérések szerint a 150 képviselői helyből a jelenlegi vezető kormánypárt 45 körüli mandátumot szerezhet, míg legfőbb riválisa, a nyáron még biztos nyerőnek ígérkező szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) 35 mandátumra számíthat. A tavaszi helyhatósági választáson a PvdA még 23,4-16,9 százalékban diadalmaskodott hagyományos riválisa - egyúttal gyakori múltbéli koalíciós partnere - felett.

A Balkenende-kormány népszerűségének megerősödését valamennyi elemző annak tulajdonítja, hogy szigorú gazdasági reformjai, amelyek korábban ellenszenvet váltottak ki a lakosságban, a közelmúlt statisztikái szerint kezdik meghozni gyümölcsüket. A kabinet az elmúlt években jelentős reformokat hajtott végre a világ legbőkezűbbjei közé sorolt szociális rendszeren, így csökkentette az előnyugdíjazás, a munkanélküli segély, a szociális minimumjuttatás és a munkaképtelenség esetén nyújtott járulék mértékét, de kurtított az adókon és a vállalatok fizette terheken is.

A baloldali ellenzék vádjai szerint ezzel jelentősen növelte a szegénységet az országban, a legfrissebb mutatók azonban azt tanúsítják, hogy a reformok látványos eredményeket hoztak: szeptemberben a munkanélküliség mindössze 4 százalékos volt, a gazdasági növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül várható, miközben jövőre a tervek szerint már az államháztartás is többletet fog produkálni.

A lakosság nagyobb része és az üzleti világ a felmérések szerint támogatja az említett politika folytatását, egyszersmind tart attól, hogy a PvdA és miniszterelnök-jelöltje, Wouter Bos visszafogná a változtatások ütemét.

A választási kampányban ezúttal meglepően kicsiny szerepet játszott a bevándorlás kérdése, amely a legutóbbi voksolásokon központi téma volt, és a hozzá kapcsolódó aggodalmaknak alighanem jelentős részük volt abban, hogy a lakosság tavaly elvetette az EU alkotmányos szerződését is, leblokkolva ezzel annak jóváhagyási folyamatát. A téma mostani háttérbe szorulásának valószínűleg az az alapvető oka, hogy e kérdésben jelenleg valamennyi fontos párt a szigorúság híve, vagyis csekély köztük a nézeteltérés, nem tudtak egymás ellen kampányolni vele.

Mindezek a tényezők ugyanakkor arra is rámutatni látszanak, hogy Hollandia kezdi elveszteni a világ egyik legliberálisabb államának címkéjét: azt ugyanis a prostitúció és a kábítószer-fogyasztás engedélyezése, a homoszexuálisok jogainak jelentős erősítése, az eutanázia gyakorlatának lehetővé tétele mellett a bevándorlókkal szembeni nyitottságának, a társadalmi sokféleség bátorításának is köszönhette, utóbbi téren azonban hozzáállása az elmúlt években jelentősen szigorodott. Van ugyanakkor magyarázat az utóbbira is, mégpedig a lakosság biztonságérzetének romlása, amelyet csak fokozott a bevándorlást bíráló Pim Fortuyn populista pártvezér és az iszlámot kritizáló Theo Van Gogh filmrendező meggyilkolása.

Az országban az elmúlt évtizedekben volt már példa arra is, hogy a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok nagykoalíciót alkottak. Erre sok szakértő most is komoly esélyt lát, ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a CDA-VVD koalíció folyatódik tovább, kibővülve esetleg a kisebb pártok valamelyikével. Van választék: a voksoláson összesen 24 politikai erőre lehet szavazni, és mindegyikük bekerül a parlamentbe, ha mandátumot érő mennyiségű voksot tudott összegyűjteni.

(MTI)