Megsarcolják az "illetéktelen" cégpénzeket
Macska-egér harcot vív a multinacionális cégekkel a pénzügyi kormányzat, ám a legújabb minisztériumi oldalvágásnak meglehetősen súlyos áldozata lehet több magyar cég, a filmipar és az önkormányzati gazdasági társaságok is. Az illetéktörvény egyszerű módosítása akár százmilliárdot is hozhat az államkasszának, főként a nagyvállalatok majdani befizetéséből. Ezzel többszörösen visszaveszi a kabinet azt, amit az Audi által kiharcolt kutatás-fejlesztési kedvezmény miatt ad.
A legújabb adótörvény-módosítás egyetlen ponton változtat az illetéktörvényen. Látszólag egy újabb kedvezményt ad a nagyobb cégeknek, hiszen a cégcsoporton belüli vagyonátruházást a legkedvezményesebb - legfeljebb 21 százalékkal terhelő - körbe sorolja.
A problémát azonban - mint erre a Napi Gazdaság felhívta a figyelmet - az jelenti, hogy a cégek eddig a pénzátcsoportosítások után nem fizettek illetéket: úgy tudták, nem kell. Az új kedvezménnyel a pénzügyi tárca viszont azt jelzi: dehogynem kellett volna. Ráadásul nem lesz nehéz öt évre visszamenőleg lekövetelni a cégektől elmaradt illetéket. Persze - mivel akkor kedvezmény még nem volt - a legnagyobbat, amely az átcsoportosított vagyon 40 százalékát is kiteheti. Miután januártól az APEH veszi át az illetékügyek kezelését, és a csoporton belüli tőkeátvitelek külön soron jelentek meg a céges adóbevallásokban, könnyen megy majd az ellenőrzés és a behajtás - számítógépes leválogatással.
László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter szerint a módosítás elegánsnak nem igazán nevezhető. Szakmai alapja például támadható: illetékkel ugyanis azt kell terhelni, ha valakinek a vagyona gyarapszik (örököl, ajándékot kap). A helyzet viszont nem ez, ha cégcsoporton belüli - az anyacég és leányvállalata, vagy két leányvállalat közötti - pénzjuttatásról van szó. Attól a tulajdonosok ugyanis nem járnak jobban, hogy nem az egyik, hanem a másik cégükben van a pénz. Ráadásul van más módszer is a pénzek átpakolására. Így a volt miniszter szerint csupán egy üres halmazt hoz létre az új törvény, hiszen ha ezt a pénzmozgatási formát adó terheli, akkor a másikat használják majd a vállalatok. A módosítás lényege viszont az ingyenes vagyonjuttatás merőben új értelmezése. Ezzel viszont László Csaba szerint az állam visszaél a törvény betűjével, bevétel-szerzési szándékkal.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) minden eszközt felhasznál arra, hogy megakadályozza a vállalkozások számára rendkívül hátrányos új értelmezés elfogadását - hangsúlyozta Futó Péter. Az MGYOSZ társelnöke elmondta: tagvállalataiknál gyorsfelmérést készítenek arról, mennyiben érinti őket a probléma. Futó megelőlegezte: miután a pénzmozgásnak szokásos formája volt az ingyenes vagyonátadás, a korábban már létezőnek feltüntetett teher mostani megfizettetése cégenként is milliárdos nagyságrendű összeg lehet. Futó Péter úgy véli: nem az az igazán a felháborító, hogy a kormány adóterhet ró ki a vállalkozásokra, hanem az, ahogyan teszi. Az új adót kedvezménynek álcázza, ráadásul visszamenőleg módosít a szabályokon - hangsúlyozta.
A Pénzügyminisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre - a módosító javaslat indoklása is csak az új "kedvezményt" taglalja, láthatóan a tárca álláspontja szerint egy rég létező szabályról van szó, amit csak nem tartottak be. Ugyanakkor úgy tudjuk: az ingyenes vagyonátadást a gazdaság majd minden szektorában alkalmazták - ott, ahol van cégcsoport, leányvállalat, erre általában akad példa. Így aztán a régi-új illetékszabályok minden nagyobb céget érintenek - leginkább a bankok, a Mol, a multinacinonális vállalatok szenvedhetik meg a változást. A Napi Gazdaság azonban arra is felhívta a figyelmet: a filmipar támogatása is bajos lehet: ez is vagyonátadásnak minősül. Így viszont kárba vész a filmipar támogatására adott adókedvezmény is - nem él majd vele senki. Úgy tudni: a cikk következtében a pénzügyi tárca majd módosítja a szabályt. Ám nem tudni, mi lesz az önkormányzati cégekkel - például azokkal, amelyek egy útberuházáshoz vagy panelfelújításhoz kaptak pénzt (szintén ingyenes vagyonjuttatás) formájában a tulajdonosuktól, az önkormányzattól. Ugyanúgy illetékköteles lehet akár az is, ha egy állami cég kapott tulajdonosától ilyen formában támogatást, erre - csak példaként - a MÁV-nak és a Nemzeti Autópálya ZRt.-nek van esélye, akár többmilliárdos nagyságrendben is.
Akié az autó, azé a regadó
Várhatóan a vám- és pénzügyőrség februárban megkezdi a regisztrációs adó részleges visszatérítésér azoknak, akik 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között külföldön használt autót vettek, vagy külföldről származó használt autót vásároltak olyan magyar kereskedőtől, aki a regisztrációs adót teljes egészében megfizettette velük. Az ez idő alatt hatályban volt regisztrációsadó-törvény ugyanis nem felelt meg az uniós jognak: nem vette figyelembe a használt autók értékcsökkenését. Így most nyolcvanezer magyar autótulajdonos kaphatja vissza az általa befizetett adó és az értékcsökkenést meghatározó szorzóval számított adó különbözetét. A visszafizetést annál a vámhivatalnál kérhetik, ahol a behozatalkor a regadót kiszabták - a vámhivatalok ezt az alvázszám alapján meg tudják mondani. Ehhez a tulajdonosnak igazolnia kell, hogy az autó után a kérdéses időszakban befizette a regisztrációs adót, vagy hogy az autót olyan kereskedőtől vette, aki azt részben vagy teljes egészében áthárította rá. Ez utóbbit számlával vagy bármilyen más bizonylattal kell igazolni. A vámőrség a kérelmeket a benyújtástól számított 90 napon belül bírálja el, s a döntés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizeti ki a visszajáró összeget. A kérelmeket februártól számítva 180 napig lehet benyújtani. (F. Gy. A.)
