Csúcsra járatott kamera
A legfőbb finanszírozó, a Magyar Mozgókép Közalapítvány honlapján több mint 30, köztámogatásban részesülő, már elkészült vagy befejezéshez közeledő nagyjátékfilmet számoltunk össze. Ezek alkotói minden bizonnyal beneveznek a legjelentősebb hazai filmes mustrára. (A mezőnyt magánbefektetők produkciói is bővíthetik.) A nevezésre november 20-ig van lehetőség.
Volt már ennyi játékfilm többször is az utóbbi öt év szemléin, a mostani mennyiséget viszont jócskán "megdobja" az a több mint 15 tévéfilm - köztük négy sorozat -, amely ugyancsak bemutatkozhat, ám csak versenyen kívül. Kár ez utóbbiért, mert éppen e műfaj újraélesztése érdekében nem ártana itt is egy kis felhajtás, elismerés.
A mozikban eddig még be nem mutatott játékfilmek között számítani lehet az idősebb nemzedék tagjai közül Elek Juditéra, Sándor Páléra és Maár Gyuláéra. A hetvenes években föltűnt dokumentaristák, Dárday István és Szalai Györgyi közös Márai-játékfilmmel szerepelnek. A középnemzedékből szintén irodalmi földolgozással jelentkezik Kamondi Zoltán, Szász János; másfajta új munkával Sas Tamás, Bollók Csaba, Dettre Gábor. Negyedik nagyfilmjét mutatja be Fonyó Gergely. Az utóbbi években föltűnt új generáció tagjai az idei szemlén taroltak, jövőre föltehetően csak Török Ferenc, a nézőcsábító Herendi Gábor és Mészáros Péter képviseli e vonulatot. Rendezőként tér vissza a vászonra Szőke András, és két első filmes, Rohonyi Gábor és a színész Bogdán Árpád is bemutatkozik.
A sok tévéfilm között a hatrészes sorozat Bererményi Gézáé. Szabó Magda Régimódi történet című regényéből készült, most karácsonykor már láthatjuk a tévében. Sorozatot rendezett a Duna TV-elnök Cselényi László Fazekes Lajossal közösen Mátyás királyról; és háromrészes lesz Nagy Viktor és Márton István munkája is. A legfiatalabb rendezők élvonalából Hajdu Szabolcs készített új tévéfilmet.
Az előző két csoporton kívül külön szekcióban szerepel a szokás szerint nagyszámú kísérleti és kisfilm, valamint dokumentumfilm.
A művek száma miatt érthető, hogy ezúttal a játékfilmeket is előzsűri válogatja, és nem minden benevezett alkotás kerül versenybe. Biztos esélye a bemutatkozásra - akár versenyben, akár információs vetítéseken - csak a köztámogatásban részesült filmeknek lesz.
A közzétett információk szerint ismét nemzetközi zsűrit fog fölkérni a Filmszemle Tanács, amelynek elnöke ezúttal is Janisch Attila filmrendező. A helyszín sem változik: a szemle hivatalos vetítéseit a Palace Mammut moziban és a Millenáris Teátrumban tartják. Azt még nem tudhatjuk, milyen színvonalat mutat majd a január végén kezdődő filmünnep, az viszont már valószínű, hogy nem készülhetnek ilyen számban játékfilmek a következő évben. A filmes büdzsét a kormány tervezete másfél milliárddal akarja ugyanis csökkenteni.
A filmszakmában egyelőre tanulmányozzák azt a parlamentnek benyújtott javaslatot, amely kiterjesztené az illetékfizetést. Egyes föltételezések szerint a filmes magántámogatásokat is érintené az ellenérték nélküli eszköz- (vagyon-) átadás után járó, egészen 40 százalékig fölmenő illetékfizetési kötelezettség. A társaságiadó-törvény kedvezményeket nyújt ugyanis a filmprodukcióknak adott támogatások után. Ez a kedvezmény az elmúlt két évben jelentősen ösztönözte hazai és külföldi filmprodukciók magyarországi forgatását. Adószakértők nyilatkozatai szerint a tervezett módosítással a filmszakma elveszíthetné ezt az előnyt.
