A választási eredményeket elemző politológusok szerint az amerikaiak egyszerre két dolgot akartak: változást, és az eddigi megosztottság felszámolását. A 2000-ben a Legfelső Bíróság segítségével elnökké választott George W. Bush az árkok betemetésének jelszavával érkezett Washingtonba, ám hat év alatt csak fokozta a szembenállást. A demokraták most nem radikálisan baloldali, hanem centrista, sőt társadalmi kérdésekben olykor kifejezetten konzervatív, például abortuszellenes és költségvetési szigort sürgető jelöltjeiknek köszönhetik a győzelmet.

Az új felállás a republikánusokat is középre húzza. A nagy vesztesek a neokonzervatív szárnyhoz tartozó kormánytagok. Donald Rumsfeld távozásával meggyengülni látszanak Dick Cheney alelnök pozíciói, felértékelődik a pragmatikusok, például Condoleezza Rice külügyminiszter szerepe. A "neokonok" bukásával visszanyerik befolyásukat a klasszikus konzervatív politikusok, akik egy sor kérdésben készek kompromisszumra a középre húzódó demokratákkal. Ráadásul nincs is nehéz dolguk, mert megőrizte, sőt növelte befolyását az elnök közel-keleti politikájával sok mindenben egyetértő Joe Lieberman szenátor vagy Tom Lantos képviselő.

Amerika érdekei az új helyzetben sem változnak, ám módszerei igen. A Közel-Keleten továbbra is Izrael marad az első számú szövetséges, ám már nem feltétlenül a keményvonalas Ehud Olmert miniszterelnök lesz Washington kedvence. A Fehér Ház előbb-utóbb nyomást fog gyakorolni Izraelre, hogy az eddiginél rugalmasabb politikával járuljon hozzá a térség megnyugtatásához. Az USA várhatóan párbeszédet fog kezdeményezni Iránnal, Szíriával és Észak-Koreával, ám álláspontja kemény lesz, és elutasítás esetén a reakció immár kétpárti támogatáson fog alapulni. Elkerülhetetlennek látszik az összeütközés az olajbevételeknek és Putyin elnök keménykezű politikájának köszönhetően megerősödött Oroszországgal az emberi jogok, Grúzia és Ukrajna ügyében.

A közép-európai térség stabilitása mindkét amerikai pártnak fontos, így a kapcsolatokban nem várható változás. Elképzelhető, hogy a vízummentesség ügyében könnyebb lesz előrelépni, mivel Amerika újra akarja építeni szövetségesi rendszerét. Lantosnak az alsóház külügyi bizottságának élére kerülése ugyanakkor azzal jár, hogy az USA még kevésbé lesz elnéző a radikális nacionalizmus vagy az antiszemitizmus megnyilvánulásaival szemben.