Védett és védekező kórházak
Jelentősen módosult az új ellátórendszerben kiemelt szerepet játszó, úgynevezett védett kórházakat felsoroló lista. A hamarosan a parlament elé kerülő javaslatban már csak a 19 megyei kórház, a négy egyetem, valamint a népegészségügyi program szempontjából kiemelt országos onkológiai és kardiológia intézet szerepel, továbbá több kisebb intézmény, amelyek segítségével garantálni lehet, hogy 50 kilométeren belül bárki találjon kórházat. Ezek a kiemelt kórházak lefedik az ország területének egészét.
Az új rendszerben fennmaradó 43 ezer ágynak valamivel több mint a felét ezek a kiemelt intézmények adják. További húszezer ágy sorsa a regionális egyeztetéseken dől el. Ezek elosztását a kisebb, területi kórházak között miniszteri rendelet szabályozza, azaz bizonytalanabb jövő vár rájuk.
A törvény benyújtása után a szakminiszter kórházakra lebontott ajánlatot tesz a régióknak az új szerkezet kialakítására. Ezt a regionális egyeztetők módosíthatják, de ha nem sikerül valamennyi érdekelttel elfogadtatni a döntést, akkor a miniszter listája lép életbe. A tulajdonosok a már meghirdetett - igen kedvező anyagi feltételeket kínáló - minisztériumi pályázat hatására márciusig négyezer ágy felszámolását vállalták önként, további 12 ezer az új szabályok hatására szűnik meg vagy alakul át.
A gyors döntés érdekében a kormány a budapesti kórházakat kivezette a listáról. A róluk való döntést az egészségügyi miniszter a regionális egyeztetők hatókörébe utalta, illetve időt adott arra, hogy a fővárosi kórházak sorsában érdekelt érdekcsoportok megvívják a maguk szakmai csatáját. A lobbik aktivizálódása ugyanis már a lista első változatának nyilvánosságra kerülése után érezhető volt. Voltak, akik eredményt is elértek. Minden valószínűség szerint így kerülhetett a törvénnyel védett kórházak sorába a fehérgyarmati kórház - a térség országgyűlési képviselője Veres János pénzügyminiszter -, továbbá Ózd, Gyula és Szentes kórháza. Körvonalazódik a "vesztesek" listája is: regionális egyeztetésen kell megvédeni pozícióit az esztergomi, a siófoki, illetve a listára hol felkerült, hol lecsúszott balatonfüredi kórháznak is. A legnagyobb változás, hogy a kiemeltek közül kikerült tizenegy fővárosi intézmény - ezek között néhánynak kifejezetten jelentős értékű az ingatlana.
A törvény mielőbbi életbe léptetését ezúttal létkérdésnek tekinti a pénzügyi tárca, ezért is erőszakolta ki az egészségügyi miniszter ellenében, hogy már áprilistól - ellentétben a korábbi júliusi időponttal - csak a csonkolt kapacitásokat finanszírozza az egészségpénztár. Ezzel 20-30 milliárd forint tartható benn az egészségügy kasszájában.
Nem csoda, hogy a kormánydöntés azonnal ellenállásba ütközött, sokan az előzetes egyeztetést hiányolták. Mikola István, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere szerint a listáról lemaradt kórházakat gyakorlatilag lassú agóniára ítélik, mondván, hogy krónikus vagy rehabilitációs ágyak maradnak benne. Hangsúlyozta: a kormány nem népegészségügyi szempontok alapján, hanem "mérnöki tudománnyal", körzővel és vonalzóval osztotta fel az ország területét