Kiss Péter munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón közölte: erre a célra 100 millió forintot tudnak fordítani, ezért a rászorultság mértékétől függő, eltérő nagyságú támogatást osztanak szét. Mint mondta, az a háztartás kap támogatást, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét. Egy háztartáson belül csak az első felnőtt számít egy fogyasztási egységnek, a többieket ennél kisebb szorzószámmal veszik figyelembe a támogatás kalkulálásánál.

Támogatási kérelmet minden gáz- és távhőfogyasztóhoz küld a Magyar Államkincstár; aki december 31-ig visszaküldi és jogosult a támogatásra, annak februárban kézhez kapott számláján már jelentkezik a kedvezmény.
A miniszter közölte: a rászorultságot nem kell igazolásokkal bizonyítani, de az APEH ellenőrizheti a jogosultságot. A tájékoztatón kiosztott táblázat alapján a gázfogyasztók köbméterenként, a rászorultság mértékétől függően 18,24-40,12 forint kártámogatást kaphatnak, a távhőt fogyasztók pedig gigajoule-onként 768-1.680 forintot.

Kiss Péter példaként említette, hogy egy átlagfogyasztó nyugdíjas háztartásban, ahol a két ember nyugdíja összesen 97.500 forint, januártól 5.559 forint gázár-támogatás jár. Egy másik példán azt mutatta be, hogy egy négyfős család, 230.000 forintos nettó összjövedelemmel, átlagos gázfogyasztásnál havi 3.538 forint támogatást kaphat, így húsz százalékkal lesz magasabb a számlája, mint korábban. A miniszter úgy tudja, januárban nem kell gázáremelésre számítani.

Kiss Péter beszélt a munkaügyi minisztérium jövő évi költségvetéséről is. Mint mondta, az ideihez képest nyolcvan százalékkal több lesz a tárca költségvetése, de több feladatuk is lesz. Hozzátette: az összevont minisztériumban majdnem hat százalékkal csökkentették a kiadásokat, tizenkét százalékkal a személyi juttatásokat és húsz százalékkal a minisztériumi dolgozók létszámát.

A munkaügyi miniszter a csütörtöki magyar-román kormányülés kapcsán kitért arra: elképzelhető a magyar munkaerőpiac részleges megnyitása azokon a területeken, amelyeken az országban munkaerőhiány van, de csak úgy, ha ez két éven belül felülvizsgálható a kialakult helyzet függvényében. "Miközben döntünk a munkaerőpiac nyitásáról, annak mértékéről és fokozatosságáról, bevezetjük minden külföldi munkavállalónak a regisztrációt" - hangsúlyozta. Közölte: a részleges munkaerőpiaci nyitásról kikérte az érintett parlamenti bizottságok véleményét.

(MTI)